A CSAPAT VETERÁNJA

Henrik Larsson a Barcelona legtapasztaltabb játékosai között van. Jóval harminc év fölött is megbízható teljesítményt nyújt. Sajnos tavaly súlyos térdsérülést szenvedett, amely megakadályozta abban, hogy a csapatban állandó helyet harcoljon ki magának, most azonban elkezdte az edzéseket, és visszatérése is hamarosan bekövetkezhet. Így együtt az ellenfél játékosai is kezdhetnek rettegni, hiszen Larsson visszatérésével a Barcelona támadóalakzata egy világklasszis csatárral gazdagodik.

Henrik 1971-ben született Svédországban. Édesapja a Cape Verde-szigetekrõl származik, amely Afrika nyugati partjánál található. A család Helsingborg-ban, egy futballszeretõ kisvárosban élt, s így a kis Larsson hamar megismerkedett a labdarúgással. Elsõ labdámat apukám adta nekem, 16 hónapos koromban, amivel hamar megtanultam cselezni.” – emlékezett meg élete meghatározó élményérõl a svéd. „Szabadidõmet is meghatározta a foci. Nagy meccseket játszottunk a szomszédokkal, valamint testvéreimmel Kim-mel és Robert-tel. Szerettem úszni, és télen a befagyott tavon korcsolyázni, de igazán csak a foci érdekelt. Amikor az iskolában a tanárok megkérdezték a gyerekeket, mik szeretnének lenni, mindenki olyanokat mondott, mint például: mozdonyvezetõ, vagy tûzoltó. Én mindig profi labdarúgó akartam lenni.”

Elsõ csapatához, a helyi Hogaborg BK-hoz hat évesen került. Tizenöt évesen már a felnõtt csapattal edzõtáborozott, majd a következõ szezonban be is mutatkozott a „nagyok” között. Elsõ teljes meccsét tizenhét évesen játszotta, a svéd harmadosztályban. A futball mellett Larsson dolgozott is: rakodó volt egy kereskedelmi raktárban és gyerekre felügyelt az iskola melletti gyermek-központban. Tizenkilenc évesen találkozott késõbbi feleségével, Magdalénával.

Huszonegy éves korában kezdett érdeklõdni iránta a Helsingborgs BK, amely egy másodosztályú, fél-professzionális csapat volt. „Éppen dolgoztam egyik nap, amikor kaptam egy hívást a klubból. Egy barátom elvitt, s én azonnal aláírtam a szerzõdésemet. 300 fontnyi fizetést kaptam egy hónapban bónuszok nélkül. Keményen dolgoztam, s 34 gólt szereztem a bajnokságban. A csapat 22 év után ismét feljutott a Svéd Premierligába. Itt volt a nagy lehetõség, hogy megmutassam, hogyan teljesítek magas szinten.” Larsson bebizonyította kivételes tehetségét. Tizenhat gólt szerzett, amellyel majdnem gólkirály lett elsõ szezonjában. A kiváló teljesítmény felkeltette híres, külföldi csapatok érdeklõdését is, így nem volt kérdés, hogy Henrik hamarosan eligazol. 1993 szeptemberében került a Feyenoordhoz.

„Már majdnem aláírtam a szerzõdésemet a Grashoppershez, amikor hallottam, hogy a Feyenoord érdeklõdik irántam. Tiszteltem a svájci futballt, de a holland szerzõdés nagy kalandnak ígérkezett. Új nyelvet tanulni, új barátokat szerezni, professzionális játékossá válni…” A svéd csak novemberben ment a hollandokhoz, amikor már biztossá vált, hogy a Helsingborgs nem esik ki, majd elsõ hollandiai mérkõzését a Vitesse ellen játszotta. Igaz nem futott nagy szezont (mindössze egy gólt szerzett), a következõ idény mindenért kárpótolta. Svédországgal bronzérmes lett az Egyesült Államok-beli VB-n. 1994-tõl 96-ig szintén németalföldön szerepelt, de az utolsó szezonja sem igazán sikerült: „Új edzõ érkezett hozzánk, aki játszatott a jobb oldalon, a bal oldalon, középen, mindenhol. Csatárnak tartottam magam, s gólokat szerettem volna szerezni, úgyhogy mindenképpen távozni akartam. Wim Jansen, aki a Feyenoordhoz vitt, akkoriban a Celticnél dolgozott. Mikor ezt megtudtam, nem volt kérdés, hova menjek. 1997. július 28-án írtam alá szerzõdésemet. S ekkor döbbentem rá, mekkora váltás is volt ez.”

A Celtic rajongótábora nagyon szerette Larssont. Vezérletével a csapat begyûjtötte a bajnoki serleget, s megakadályozta a Rangers-t abban, hogy tízszer egymás után bajnok legyen. Larsson 16 góllal segített letaszítani trónjáról a korábbi kupahalmozót. 1998-99-ben Henrik bombaformában volt, 39 gólt szerzett. Hiába azonban a sok gól, a Celtic nem lett bajnok, s a kupadöntõt is elvesztette. Hazájában az Év Svéd Labdarúgójának választották. Játékostársai is õt választották az év legjobbjának, amely szintén nagy elismerés volt számára. „Természetesen ezután nagyon keményen dolgoztam, hét gól szereztem hét meccs alatt. Az UEFA Kupában a Lyon ellen játszottunk, ahol viszont eltörtem a lábam. A szezon többi részében nagyon frusztráló volt, hogy nem játszhattam, de szerencsére mindenki segített a felépülésemben.”

Az utolsó pillanatban beválasztották a 2000-es Európa Bajnokságra utazó svéd keretbe. „Sajnos nem mutathattam meg, igazán mit tudok” – sajnálkozott Larsson. Henrik a legjobban fizetett játékossá lépett elõ a skót bajnokságban. 42000 fontos fizetése nagyon magas volt, de csapatának abszolút megérte, hiszen a csatár 157 mérkõzésen 123 gólt szerzett. A 2000-2001-es bajnoki évadban harmincöt gólos teljesítményével elnyerte az Európai Aranycipõt is. Talán ekkor volt pályafutása csúcspontján. 2004-ben a játékos életében ismét elérkezett a váltás ideje. A Celticnél nem újította meg lejáró szerzõdését, így lelépési díj nélkül igazolhatott Katalóniába a Barcához. Svédországgal részt vett a portugáliai Európa Bajnokságon, ahol kiválóan játszott, s szépségdíjas gólt is szerzett. A Barcelonánál kora miatt legtöbbször a cserepadról „beugorva” kapott lehetõséget a bizonyításra, s általában élt is vele. A BL csoportkörében a Barca pont a Celtic-kel került egy csoportba, s Larsson gólt szerzett volt csapata ellen, de érthetõ okok miatt ezt a találatot nem ünnepelte. A csatár egyenletes teljesítményt nyújtott Eto’o helyetteseként, s a Barcelona – Real Madrid mérkõzésen a kezdõcsapatban kapott helyet. A hetvenedik percben azonban – mint késõbb kiderült – súlyos térdsérülést szenvedett. Az orvosok fél éves kihagyást jósoltak a veterán játékosnak. Érthetõ okokból ez a helyzet nagyon megviselte Larssont, de nem adta fel. Kezdetben pályafutásának befejezését fontolgatta, de Joan Laporta bizalmának jeléül egy éves szerzõdéshosszabbítást ajánlott a játékosnak. Decemberben, az Egyesült Államokban megmûtötték, s azóta regeneráló munkát végzett. Most azonban egyre többet készül együtt a csapattal, erõnléte hamarosan a régi „Henkét” idézheti. Ha Frank Rijkaard is úgy látja, hamarosan ismét lehetõséget kaphat, a Barca szurkolók legnagyobb örömére.

Adatlap

Teljes neve: Henrik Larsson
Születési hely: Helsingborg (Svédország)
Születési idõ: 1971. szeptember 20.
Magasság: 178 cm
Testsúly: 75 kg
Eddigi klubjai: Hogaborg BK 1986-1988; Helsingborgs BK 1989-93; Feyenoord 1993-1997; Celtic Glasgow 1997-2004; FC Barcelona 2004-
1. meccse a Barcában: 2004. augusztus 29. (Racing Santander-Barcelona 0:2)
Bajnoki mérkõzések / gólok: 325 / 202
Válogatott mérkõzések / gólok: 78 / 28
Sikerei:
Feyenoord: Holland Kupagyõztes 1993-1994; 1994-1995
Celtic: Skót Bajnok: 1997-1998; 2000-2001; 2001-2002; 2003-2004 Skót Kupagyõztes: 1999-2000; 2000-2001 Skót Ligakupa-gyõztes: 1997-1998; 2000-2001; 2001-2002
Svédország: világbajnoki bronzérmes: 1994
Európai Aranycipõs: 2000-2001

Írta:H. PetI „