A keret fele saját nevelés
Azzal, hogy Rodri és Pitu is bekerült a Barcelona Távol-Keletre utazó keretébe, a csapatban most már 12 saját nevelésû játékost találhatunk meg – ezzel õk pont a keret felét (!) adják.
Valdés, Jorquera, Rubén, Damiá;, Puyol, Gabri, Rodri, Oleguer, Messi, Xavi, Iniesta és Pitu az a több mint egy csapatra való játékos, akik a klub utánpótláscsapatain keresztül kerültek Frank Rijkaard keze alá, kitûnõen bizonyítva ezzel a holland mester saját neveléseket támogató filozófiáját. (Arról nem is beszélve, hogy az utazók közül kimaradt az a Thiago Motta, aki szintén a tartalékok közül került annak idején a nagycsapathoz.)
A tucatnyi játékos között Xavit és Pitut összehasonlítva találjuk a legnagyobb szakadékot. A 25 éves harmadik számú csapatkapitány fiatal kora ellenére veteránnak számít, hiszen 7 szezont húzott le az elsõ csapat keretében, és õ az egyetlen aki az 1998-99-es bajnoki cím idején is csapattag volt. Az apró játékmester már a kezdõcsapat meghatározó játékosa, ellentétben a néhányak által máris utódjának kikiáltott Pituval, aki tétmeccsen még nem ölthette magára a gránátvörös-kék mezt, és eddig csak az idei két japán kiruccanáson vett rész, csakúgy mint a felkészüléseket tekintve Rodri és Damiá. Belletti fiatal vetélytársa azonban már Pereladába, a januári edzõtáborba is a felnõttekkel tarthatott.
Mint ahogy (annyira) nem idegen hely az elsõ csapat öltözõje Rodrinak sem, aki mind a Bajnokok Ligájában (a Sakhtar Donyeck ellen), mint a ligában (az Albacete ellen) fel tud mutatni néhány játékpercet. A fiatal védõre Quique Costas a B csapat alapembereként számított, mire õ egyszer csak a sztárok között, Dániában találta magát.
Amellett, hogy pár játékosnak ez a túra arra ad lehetõséget, hogy egyáltalán megmutassa magát a világnak, van a zöldfülûek között valaki, aki itt akár már a sztárok sorába emelkedhet. Természetesen Leo Messirõl van szó, Ronaldinho 18 éves kistestvére” (a kis argentin nyilatkozta nemrég, hogy a brazil világbajnok szinte öccseként bánik vele) a „bátyussal” és Márquezzel együtt csak most kapcsolódik be az alapozásba, a válogatott találkozókat követõ pluszpihenõ után. (Eddig semmit sem mutatott Messi, de nem rajta múlott, Rijkaard az elsõ meccsen még pihentette az ifjút.)
Végül pedig essen szó a kapusokról, akik között már második éve csak katalán játékosokat találunk. Furcsa módon évekig ez a poszt volt a Barca leggyengébb pontja, mindenhol keresték a megoldást, és csak most jutott a vezetõségnek eszébe, hogy a legkézenfekvõbb módon oldja meg a problémát… Valdés, Jorquera és Rubén pályázik erre a posztra, akik mindannyian nagyon tehetségesek, de sajnos egyszerre ketten-hárman nem játszhatnak, így a kimaradóknak (az esetek 99 százalékában utóbbi kettõnek) nincs igazán alkalma se csillogni, se fejlõdni. Valami ilyesmit hívnak a bõség zavarának… „
