Vajszívû Barcelona

Semmi nem volt elég, 1-1

Nem akart, de kegyelmezett a Barcelona a Real Madridnak tegnap este a 152. El Clásicón Barcelonában. A rangadón az elsõ percektõl kezdve a Barca dominált, s már azonos létszámnál is több gólhelyzetet alakított ki, viszont sem akkor, sem késõbb már emberfórban nem tudott gólokat lõni. Madridban nyilvánvalóan szidhatják a gyenge játékvezetést, és egészen biztosan jobb mérkõzést hozott volna, ha Roberto Carlost a 25. pecben nem állítja ki Medina Cantalejo. Azonban az 1-1-es végeredmény mindenképpen a Barcának csalódás a játék, és a meccs alakulásának függvényben.

Egyik edzõ sem változtatott elõzetes elképzelésein, így a lehetõségekhez képest mindkét csapat a legjobb fölállásában kezdett. Az este elsõ nagy attrakciója a közönség által bemutatott élõkép volt a Barca és Katalónia zászlójával, valamint a Barca Sempre (Mindig Barca) felirattal. A mérkõzés elsõ perceitõl is nyilvánvaló volt, hogy nem lesz eseményekben szegény a kilencven perc, mivel mindkét együttes támadófutballal állt elõ, ráadásul mindezt hatalmas iramban prezentálták.

Az elsõ igazán komoly ziccer a Barcelona elõtt adódott már a 4. percben, mikor Ronaldinho Pazar indításával Van Bommel ugrott ki Casillassal szemben, s csak kevéssel emelt a kapu mellé. Korábban, s késõbb is voltak lehetõségei a hollandnak, rendre sok területe volt, s számtalanszor lõtt kapura – más kérdés, hogy általában pontatlanul. A következõ veszélyes Barcelona helyzet a 12. percben következett, ekkor Eto’o cselezgetett a tizenhatos vonalán, majd erõteljes lövést engedett el Casillas kapujára, a válogatott hálóõr azonban védett.

Ebben az idõszakban már egyértelmû volt a Barcelona fölénye, elsõsorban a középpályán nõtt ellenfele fölé a hazai csapat, mivel a Realnak egyáltalán nem volt védekezése a pálya középsõ területén. Az egyre több veszélyes akció után viszont nem gólhelyzetbõl, hanem büntetõbõl szerzett vezetést a Barca. Van Bommel halászott el labdát a Madrid tizenhatosán belül, Roberto Carlos jócskán elõtte vetõdött el, hogy szereljen, viszont a holland mindent elkövetett, hogy beleakadjon a brazil lábába. Ez sikerült is neki, de a büntetõ ettõl függetlenül nem tûnt jogosnak, így érthetõ volt Roberto Carlos reklamálása, mellyel viszont egy sárga lapot küzdött ki magának. A büntetõt aztán Ronaldinho könnyedén a bal sarokba helyezte, s megszerezte a vezetést a Barcelona. Néhány perccel késõbb hatalmas jelentõsége lett Roberto Carlos korábbi sárga lapjának, mert a védõ nem tudta megemészteni a történteket, s miután egy párharcban ellene ítéltek, eldobta a labdát, majd tovább reklamált, melyért Medina Cantalejo kiállította. Bár az elõzmények ismeretében nem igazságos a piros lap, egy ilyen rutinos játékostól hatalmas felelõtlenség, hogy képtelen lezárni magában a történeket…

Emberelõnyben, s gólelõnyben folytathatta tehát a meccset a Barcelona, melynek egyre növekvõ labdabirtoklás, és veszélyes támadások voltak az eredményei. A 31. percben Deco baloldali beadása után Eto’o kapásból célzott 7-8 méterrõl, azonban Casillas üggyel-bajjal hárított. A 37. percben a régi betegsége jött elõ a katalánoknak, mivel Ronaldo egy klasszikus kontragóllal egyenlített. Baptista kiváló indítása után Ronaldo már lépéselõnyben volt Mottával szemben, majd gyönyörû mozdulattal emelt Valdés fölött a hosszú sarokba. Ráadásul Motta a nagy igyekezetben izomsérülést szenvedett, s csak remélni lehet, hogy nem szakadásról, hanem csak húzódásról van szó. Rijkaard Bellettit állította a sérült játékos helyére, így Oleguer került a védelem tengelyébe.

A szünetig már nagy helyzet nem adódott a Barcelona elõtt, viszont a pihenõt követõen alaposan nekilátott a feladatainak a katalán együttes. Eto’o már a 2. percben célba vette a Madrid kapujának jobb sarkát, de a kapufáról kifelé pattant a labda. A 18. percben Ronaldinho gyorsan elvégzett szabadrúgása ment fél méterrel mellé, de a legnagyobb helyzetet Larsson hagyta ki a 21. percben: Ronaldinho a kezdõkörbõl indította a svédet, aki megpróbált kötényt lõni Casillasnak, de a kapus ezúttal kis szerencsével szögletre mentett. A Madrid ekkor már kiscsapatok módjára teljes együttesével védekezett, s csak elvétve akadt esemény Valdés kapuja elõtt.

Rijkaard az emberelõny gólra váltásának érdekében Giulyt cserélte be Van Bommel helyett, s ezzel együtt Larsson került igazi középcsatár pozícióba, Eto’o a baloldalra, míg Ronaldinho picit visszavontabban irányító területre. A változtatások után már valóban egykapuzott a Barca, de a Real emberhátrányban nagyon jól védekezett, s gólhelyzetekig ritkán jutott el a hazai csapat. A túloldalon az egyetlen említése méltó esemény Ronaldo esése volt a Barca tizenhatosán belül, mikor Oleguer bár meglegyintette a brazil mezét, lerántásról nem volt szó, s a brazil kapott sárga lapot mûesésért. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy késõbb egy szögletet követõen Larsson kapura tartó csúsztatott fejese Gravesen kezén pattant, s ezért nem ítélt büntetõt Cantalejo, de így is inkább a Barcelonát segítette ítéleteivel a játékvezetõ.

A félidõ 30. percében Ronaldinho egy levágódó szabadrúgás után egybõl célba vette a kapu jobb sarkát, de Casillas ezt is kiütötte, ahogy a 39. percben Deco távoli bombáját is. A meccslabda a 92. percben jött el a Barcelonának, mikor Belletti beadása után Larsson néhány méterrõl melléfejelt.

A Real tehát kihúzta 1-1-el, a Barcelona pedig elégedetlen lehet, mert hosszú ideig emberelõnyben játszva sem tudott gólt szerezni, ráadásul a támadójátékban a befejezések és a helyzetkialakítások is problémákba ütköztek. A csapatnak mindenképpen meg kellett volna nyernie a mérkõzést, ha tízszer annyit lõ kapura, s körülbelül kétharmad-egyharmad arányban többet birtokolja a labdát, mint ellenfele. Talán érdekesebb, izgalmasabb lett volna a mérkõzés, ha Roberto Carlos pályán marad, s bár furcsán hangzik, úgy alighanem több gólt is szerzett volna a Barcelona a Real rendkívül hézagos védekezése miatt. A kiállítás után viszont a Madrid már támadásokat alig vezetett, s a teljes csapatos védekezése hatékonynak bizonyult az emberelõnyével tanácstalan Barca ellen.

A két csapat között így a különbség megmaradt 11 pont a tabellán, s ahogyan az prognosztizálható is volt, a Barcelona meg fogja nyerni a bajnokságot, a kérdés csupán az, hogy mikor.

FC Barcelona-Real Madrid: 1-1 (1-1)
Barcelona, Camp Nou
98.295 nézõ
Vezette:
Medina Cantalejo

FC Barcelona: Valdés; Oleguer, Puyol (Gabri, 89′), Motta (Belletti, 39′), Gio; Iniesta, Deco, Van Bommel (Giuly, 57′); Larsson, Ronaldinho és Eto’o.

Real Madrid: Casillas; Cicinho, Sergio Ramos, Raúl Bravo, Roberto Carlos, Guti (Pablo García, 90+2′), Baptista, Beckham, Zidane (Gravesen, 79′), Robinho (Mejía, 34′) és Ronaldo.

Gólok: 1-0, 22′: Ronaldinho, (büntetõbõl). 1-1, 37′: Ronaldo.

Sárga lapok: Guti (21′), Van Bommel (34′), Van Bronckhorst (55′), Ronaldo (68′), Mejía (73′), Baptista (75′), Beckham (88′) és Roberto Carlos (21′, 25′),
Kiállítva:Roberto Carlos (25′).

A mérkõzés legjobbja (az Eurobarca értékelése szerint): Ronaldinho Gaúcho

Ronaldinho nem játszott úgy ahogy képes, de mivel senki nem tudott így sem fölékerekedni aktivitásban, támadásvezetésben, helyzetkialakításban, õt illeti a cím, még ha õt is ugyanúgy megilleti a kritika: nem sikerült gólt szerezni emberelõnyben.