Valóban Kubala hatása döntött?
Miután 2007-et írunk, a Barcelona szempontjából fontos évforduló következik hamarosan, egészen pontosan szeptember 24-én, mikor pontosan ötven éves lesz a Camp Nou. Ezzel kapcsolatosan az Eurobarca több exkluzív anyaggal emlékezik vissza a múltba, hogy hogyan alakult a stadion sorsa a kezdetektõl.
Az aréna megalkotásának szándéka a legtöbb legenda, történet elbeszélése szerint egyértelmûen összekapcsolható Kubala László Barcelonába szerzõdésével, s azzal a ténnyel, hogy a magyar támadó népszerûsége túl nagy volt a korábbi pálya méreteihez. Ez önmagában nem cáfolható, hiszen Kubala, s az általa vezetett csapat, az ötkupás – egy idényben öt trófeát is begyûjtõ gárda – rendkívül sok nézõt vonzott, a korszak egyik legjobb együttese volt a világon. Ám azt a források beható elemzése után már nem lehet állítani, hogy a magyar játékos hatása lett volna a döntõ abban, hogy megépüljön a Camp Nou.
A stadion építésének terve ugyanis egyértelmûen megelõzte Kubala érkezését, mely 1950 júniusában következett be, ráadásul a támadót eltiltotta a FIFA, mert engedély nélkül hagyta el a hazáját. Kubala így csak 1951 áprilisában játszhatott elõször tétmérkõzésen, ám az új stadion ügyében ekkor már számos lépést tett az egyesület vezetése.
A Les Corts stadion hosszú idõn keresztül, 1922-tõl 1957-ig volt használatban, s kiválóan jelzi a szurkolótábor növekedését, hogy a befogadóképességét több mint a duplájára emelték az évtizedek alatt. Kezdetben 25 ezer nézõ fért be az arénába, mikor azonban megépült a Camp Nou, már 60.000 szurkoló tapsolt kedvenceknek, tehát több ütemben is bõvítették a lelátókat. A nézõk számának gyarapodását lehet feltételezni a pártolói tagság létszámának emelkedésébõl is, bár e tekintetben a polgárháborús idõszak hatása kézzel fogható. 1924-ben 12.207 sociót jegyeztek a klubnál, ez azonban 8.000 körüli számra esett vissza a harmincas években. 1944-ben a Barcelona történetében elõször lépte át a sociók száma a húszezres határt, s Kubala leigazolásáig, azaz 1950-ig 26.300-ra nõtt.
Ebbõl az ütemes fejlõdésbõl le lehet szûrni, hogy már bõven 1950 elõtt aktuálissá vált a kérdés: meddig bírja a Les Corts az egyre nagyobb érdeklõdést? Bizonyítékkal szolgál erre az is, hogy a negyvenes években gyakoribbá váltak a stadionnál végzett bõvítések. 1943-ban az északi oldalra esõ kapu mögött végeztek munkálatokat, s egy évvel késõbb már az egyik hosszú lelátón dolgoztak. 1946-tól két terven is tevékenykedett az elnökség: egyrészt további tanulmányokat készítettek a Les Corts bõvítésére, másrészt fölvetõdött egy új stadion építésének lehetõsége.
Eleinte az elsõ lehetõséget ragadták meg a vezetõk, ami nyilvánvalóan a könnyebb megoldás volt, így még 1946-ban, valamint 1948-ban is dolgoztak a Les Corts déli kapujának oldalán a bõvítésen. 1950-ben végezték az utolsó rekonstrukciót a stadionban, ekkor ismét az északi kapu oldalán növelték a befogadó képességet, ám idõközben egyre komolyabbá váltak a tervek egy új stadion megépítésére.
A klub vezetése Eusebi Bona építészt bízta meg azzal, hogy mérje fel a Les Corts tovább építésének lehetõségeit, ám õ 1950-ig arra az elhatározásra jutott, hogy a további munkák minden tekintetben nehézkesek lennének. Egyrészt csak technikailag nagyon bonyolult megoldásokkal lett volna elképzelhetõ a bõvítés, ám ez rendkívül sok pénzbe került volna, arról nem is beszélve, hogy a pálya teljesen elveszítette volna a korábbi arculatát. Így történhetett, hogy 1950. szeptember 27-én a Barca vezetése vásárlási opciót írt alá arra a területre, ahol aztán késõbb megépült a Camp Nou. Itt meg kell jegyezni, hogy más források szeptember 19-ét jelölik meg a vásárlási szándék hitelesítésére, ám a lényegen ez nem változtat. Ez a dátum ugyanis (a huszonhetedike) tizenöt nappal korábban volt, mint mikor Kubala László lejátszotta volna az elsõ barátságos meccsét Barcelona mezben.
Így az világosan látható, hogy a Camp Nou nem Kubala népszerûségének hatására épült meg, még akkor sem, ha maguk az építési munkálatok csak 1954-ben kezdõdtek meg.
De vajon miért hívják még ma is ugyanúgy a Camp Nout, mint 1957 szeptemberében, mikor átadták? Az elnevezés csupán annyit jelent: Új pálya. Spanyolországban minden más csapat elkeresztelte a stadionját egy történelmileg fontos személyiségérõl, a Barca nem. Erre a kérdésre majd csak a következõ epizódunkban keressük meg a választ…
Az anyag az Eurobarca.hu szellemi terméke. Bárminemû újraközlése szigorúan tilos az Eurobarca írásbeli engedélye nélkül!
