Megingott Rijkaard helye
Kétségkívül igaz, hogy a Joan Laporta vezette Barcelonánál a türelem mindig fontos szempont volt, és alig hoztak a vezetõk elkapkodott döntéseket. Ezt a szokását most is meg fogja tartani a vezetés, de ha a következõ másfél hónapban nem változik meg jelentõsen az együttes játéka, eljöhet az a váltás, melyre nem sokan számítottak az idény elõtt.
Frank Rijkaard már az ötödik szezonját tapossa a Barca kispadján, ilyen sokáig nem sokan dolgozhattak a Camp Nouban, s ebben kétségkívül nem csak a holland edzõ munkájának, hanem Laportáék türelmének is nagy része van. Õk nem rúgták ki Rijkaardot 2004 januárjában, mikor még nem indult el fölfelé a csapat formája, s õk szavaztak neki bizalmat idén júniusban is, amikor minden várakozást alulmúlóan jelentõs cím nélkül zárta a szezont a csapat.
De a türelem egyszer véget érhet. Az idei szezonban volt a Barcának jó idõszaka is már, ám mindenképpen aggodalomra ad okot, hogy pontosan ugyanolyan tüneteket produkál az együttes idegenben, mint tette azt a tavalyi szezonban. Ez ugyanis nyilvánvalóan a szakmai vezetés tehetetlenségét jelzi, hogy képtelen volt a legfontosabb bajok okát megtalálni. Hat idegenbeli meccs, egy gyõzelem, hat megszerzett pont. Ez nyilvánvalóan nem mehet így tovább, hiszen ilyen produkció mellett reményei sem lehetnek a Barcának arra, hogy megnyerje a bajnokságot.
Éppen ezért változást vár a klub vezetése, és ha nem látnak fejlõdést a játékban, elszánhatják magukat az edzõváltásra. Joan Laporta elnök ugyan megerõsítette a bizalmat a holland szakember felé, mint mondta: „minden támogatásunkkal bír, hogy a szükséges lépéseket megtegye.” Ám a háttérben nem ilyen békés a helyzet, és az igazgatótanácsban egyre többen edzõváltást sürgetnek, mondván: nem olyan produkciót kellene mutatnia egy ilyen erõsségû játékoskeretnek, mint például Getafében tette.
Az El Mundo Deportivo és a fõvárosi Marca is úgy tudja, ha karácsonyig nincs változás, Rijkaardnak mennie kell. S már föl is dobtak néhány nevet, akik esetleg a holland helyére léphetnek: Van Basten, Capello, Javier Clemente, Mourinho. Bár ezek a nevek nyilvánvalóan csak kitalációk, a sajtó ugyanis azokat a szakembereket említette meg, akik pillanatnyilag munka nélkül vannak.
Egyelõre az biztos, hogy Rijkaard bír a vezetõség bizalmával, ám az is egyértelmû, hogy most már otthon és idegenben egyaránt bizonyítani kell, ez viszont nem lesz könnyû. Nem lesz könnyû azért, mert a csapat pillanatnyi képességei behatároltak, s azért sem, mert rangadók is következnek majd a válogatott szünet után. November 24-én még a Recreativo érkezik a Camp Nouba, utána egy héttel viszont az Espanyol otthonában kell helyt állni városi rangadón, mely egy kifejezetten nehéz idegenbeli meccsnek minõsül. December 9-én ismét könnyebb bajnokira kerülhet sor, mivel a nem túl acélos Deportivo érkezik a Camp Nouba, de nem is árt majd spórolni az erõkkel, mert 16-án Valenciában kell majd a három pontért küzdeni. S ha ezek a meccsek nem alakulnak úgy, ahogy az elvárható lenne, a Real Madrid elleni, közvetlenül karácsony elõtt rendezendõ El Clásicón már Frank Rijkaard állása lenne a tét a Camp Nouban.
