A futball ereje elmosta a regnáló bajnokot
Ez a csúcs. A Barcelona a játék minden elemében messze felülkerekedett az Európa legjobb csapatának beharangozott, BL címvédõ Manchester Uniteden, és úgy gyõzött, ahogyan ritkán szokás két ilyen csapat esetében egy Bajnokok Ligája döntõben. A Barca megdöbbentõ fölénnyel nyert, és gyõzelemre vezette a támadó futballt, illetve a saját, külön bejáratú futballfilozófiáját. Rómában 2-0-ra gyõzött a Barcelona, és vele együtt kiütéssel a nagybetûs futball.
A döntõ elõtt majdnem minden szurkoló és szakértõ egy kiegyenlített, végletekig kiélezett, drámai meccsre számított, de aztán sokaknak pozitív, sokaknak negatív irányban kellett csalódniuk. A majd’ legerõsebb összeállításában fölálló Manchester United csak az elsõ tíz percben volt jobb a három kezdõemberként számba vehetõ védõjét is nélkülözõ Barcánál.
Az elsõ percekben Cristiano Ronaldo még dominált a pályán, veszélyes lövésekkel riogatta Valdés kapuját, ám miután ezek a helyzetek kimaradtak, jött Andrés Iniesta valamint Samuel Eto’o, és velük együtt a Barcelona vezetõ gólja is. A 10. percben Iniesta lendületbõl passzolt a tizenhatoson belül Eto’ónak, a kameruni egy csellel elküldte Vidicset, majd a spiccel rövid sarokba lõtt, hiába ért a labdába Van der Sar. Ez a gól alapjaiban változtatta meg a meccset, a Barcelona azonnal nyeregbe került, és ha már ott volt, örömmel lovagolt is tovább. A Manchester United nem csak a támadásokról mondhatott le a továbbiakban, hanem a labdáról is, amivel inkább Xaviék bûvészkedtek, nem beszélve Leo Messirõl, aki a pálya közepére húzódva rengeteg szabad területhez jutott, állandóan megtalálható volt labdával és állandó veszélyt jelentett a Ferdinand vezette védelemmel szemben.
Az elsõ félidõben ezzel együtt még akadtak jó támadásai a Manchester Unitednek is, de Victor Valdés a második Bajnokok Ligája döntõjén is bizonyította, hogy a nagy meccseken bátran lehet rá számítani.
A szünetben cserélt Sir Alex Ferguson, érkezett a pályára Carlos Tévez Anderson helyett, ez a csere viszont tovább gyengítette a MU középpályássorát. Ez pedig döntõnek bizonyult, mert a második félidõben még inkább egyértelmûvé vált a Barca középpályás fölénye, és ezzel az is, hogy melyik a jobb csapat. Ugyan a Manchesternek kellett volna inkább támadólag fellépnie, a Barca ragadta magához a kezdeményezést, és könnyen meg is szerezhette volna a második gólját. Több veszélyes akció közül külön illik kiemelni Thierry Henry betörését és tiszta gólhelyzetét, amikor menteni tudott Van der Sar, illetve Xavi 17 méteres szabadrúgását, ami csak a kapufáról jött ki.
A Manchester ugyan még magára talált néhány percre, és megpróbált támadni, de Xavi és Messi hamarosan döntöttek. A 70. percben a katalán középpályás egy megszerzett labdát beemelt a jobb oldalról a kapu elõterébe, Messi egyedül érkezett, és okosan fejelt a hosszú sarokba. 2-0, már a „hóhér kezében” a címvédõ…
A hátramaradó húsz percben pontosan az történt a pályán, amit a Barca kívánt. Az angol együttes játékosai eredeti elõadásban csodálhatták a totális futball szépségeit, passzok hosszú sorát, látványos összjátékok váltakozását. A Manchester számára nem volt visszaút 2-0-ról, a Barcelona pedig bizonyította, hogy elfoglalhatja méltó helyét Európa trónusán.
Iskolajáték a címvédõ ellen, triplázás a klub történetében elõször…
FC Barcelona – Manchester United: 2-0 (1-0)
Bajnokok Ligája – Döntõ
Róma, Stadio Olimpico
82.000 nézõ
Vezette: Massimo Busacca (svájci)
FC Barcelona: Valdés; Puyol, Touré Yayá, Piqué, Sylvinho, Busquets, Xavi, Iniesta (Pedro, 92’), Messi, Eto’o és Henry (Keita, 71’).
Manchester United: Van der Sar; O’Shea, Ferdinand, Vidic, Evra, Carrick, Anderson (Tévez, 46’), Giggs (Scholes, 75’), Park (Berbatov, 66’), Rooney és Cristiano Ronaldo.
Gólok: 1-0, 10’: Eto’o. 2-0, 70’: Messi.
Sárga lapok: Piqué (16’), Cristaino Ronaldo (78’), Scholes (80’) és Vidic (90+3’).
A találkozó legjobbja (az Eurobarca értékelése szerint): Lionel Andrés Messi
Alighanem lehetetlen küldetés megválasztani kifejezetten a legjobbat egy ilyen döntõ után, ahol legalább 6-8 játékos nyújtott a maga feladatkörét tekintve hibátlan produkciót, és ennek a csapatjátékban is meg lett az eredménye. Messi mellett azért döntöttünk, mert õ a mérkõzés legnagyobb részében el tudott szakadni a védõitõl, a pálya középsõ területén állandóan megjátszható volt, ezzel a támadások jelentõs részét õ indította el. Ezen felül a meccset végérvényesen eldöntõ gólt is õ szerezte.
