Az idényértékelés számokban – I. rész
Az átigazolási idõszak intenzív rajtja ellehetetlenítette számunkra, hogy úgy értékeljük ki az elmúlt idényt, ahogy azt talán illik, megemlítve mindenkit külön-külön, aki bármilyen mértékben részt vállalt a triplázásból. De nem megyünk el szó nélkül a történelmi idény mellett, és Valdéstól Eto’óig mindenkinek értékeljük az egész szezonját, egy összegzõ osztályzattal kiegészítve. A jegyeket nyilvánvalóan némi szubjektivitással szabtuk meg 1-tõl 10-ig, ugyanakkor igyekeztünk minden jegyet érvekkel is alátámasztani.
Következzen tehát az idény mérlege egyénekre lebontva. A három részes sorozatunk elsõ darabjában a kapusokat és a védõket vesszük górcsõ alá:
Valdés:
Alapvetõen jó idényt futott Victor Valdés, akinek ezúttal sem volt több hibája, mint a világ többi elit kapusának – hiába próbálja errõl meggyõzni a kapus sok ellendrukkere a többi szurkolót. Valdésben továbbra is ott van idényenként három négy nagy hiba, ami talán sok, talán nem, de nem vitás, hogy az számít a leginkább: mikor jön az adott baki? Ebben a tekintetben viszont kiválóan vizsgázott a portás, a legfontosabb meccseken nem csak, hogy nem hibázott, hanem bravúrokkal segített csapatának a gyõzelem elérésében. Erre a legjobb példa, hogy kulcsfontosságú védései voltak a Chelsea elleni BL párharc során és a Manchester Uniteddel szemben vívott római döntõben is.
Továbbra is fejlõdnie kellene ugyanakkor a kijöveteleknél a magas labdák esetében, hiába a világ talán legjobbja az egy-egy elleni szituációkban.
Az idény osztályzata: 8
Pinto:
Victor Valdés mögött csak epizódszerepekhez juthatott az idény során José Manuel Pinto, de még így is tudta bizonyítani, hogy kiváló tartalékkapus. A Király Kupa menetelés során a hálóõr a gyakorlatban is hozzá tudott tenni a triplázáshoz.
Az idény osztályzata: 7
Abidal:
A legjobb Barca legrosszabbja. Egy kiváló csapatból általában nagyon nehéz negatív irányban kitûnni, mivel az egység jó teljesítménye óhatatlanul jó hatással van a gyengébb formában szenvedõ futballistákra is. Ez az alapigazság nem látszott meg Eric Abidalon, aki nem is emlékeztetett régi önmagára, aki a Lyonban még Európa egyik legjobb balhátvédje volt. Ma már nehéz lenne igazán pozitív színben feltûntetni, miután most már a védekezõ feladatait sem tudta általánosan magas szinten ellátni. Több ellenfél is bizonyította, hogy egy az egyben egészen könnyû megverni, amiben annak is szerepe van, hogy sokat veszített a kezdõsebességébõl, mozgása nehézkes, ha nincs lendülete. A támadójátéka soha nem volt erõssége, de az elmúlt idényben gyakorlatilag már akkor is örülhettek a társak a beadásai után, ha még maradt reményük visszaszerezni a labdát… Abidal a játék egy elemében sem ütötte meg a még elfogadható szintet a 2008-2009-es idényben.
Az idény osztályzata: 3
Alves:
Lehet vitatkozni azon, hogy a tavaly nyári igazolások között õ, vagy Gerard Piqué vált be jobban, de az biztos, hogy Alves nem okozott csalódást új állomáshelyén. A beilleszkedéséhez minimális idõre volt szüksége, és az idény nagy részében a keretben nem csak a legtöbbet használt mezõnyjátékossá vált, hanem a legtöbbet dolgozóvá is. A fáradhatatlanságáról keringõ mítosz az idény végére dõlt csak meg, amikor már pontatlanabbul játszott a korábbiaknál. Kritikaként fel lehet még róni neki, hogy a tudásához képest igen alacsony szinten végezte el a szabadrúgásait.
Az idény osztályzata: 8
Gerard Piqué: Berobbant a köztudatba, berobbant a Barcelona kezdõcsapatába, és ott van a válogatottban is. Ár-érték arányban a legjobb igazolás volt, mert a saját nevelésû játékost 5 millió euróért szerezte vissza a klub Manchesterbõl. Az idény elején még talán bizonytalanabb volt helyenként, de valóságos tábornoka volt a védelemnek májusra. Veszélyes fejjel, kiváló egy az egyben, magabiztos légelhárító, és rengeteget fejlõdött a labdakihozatal terén. A Barcelona megtalálta Carles Puyol utódát, aki hosszú éveken keresztül biztos tagja lehet majd a védelemnek.
Az idény osztályzata: 9
Martin Cáceres:
Az egyik kellemetlen meglepetés az idényben. Senki nem várta, hogy a Recreativóban korábban kiválóan produkáló fiatal bekk még epizódszereplõ sem nagyon lesz Barcelonában. 15 millió euróba is belekerült, de pillanatok alatt elveszítette Pep Guardiola bizalmát, aki az idény hajrájában fellépõ középsõ védõ hiány idején sem adott számára lehetõséget. Kétségkívül védelmére szól, hogy Puyol, Márquez és Piqué mellett nehezen juthatott lehetõséghez, mert az elõbbi hármas alapvetõen stabil, jó teljesítményt nyújtott.
Az idény osztályzata: 4
Rafael Márquez:
A mexikói bekk újfent remek szezont futott, és lassan a csapat egyik legrutinosabb tagjává válik. Pep Guardiola bizalmát abszolút meg tudta hálálni, és komoly gondot okozott, amikor az idény hajrájában sérülés miatt nem állhatott a csapat rendelkezésére.
Az idény osztályzata: 8
Carles Puyol:
A kapitány ugyanúgy a Barca himnuszát dúdolva kel és fekszik, mint tíz évvel ezelõtt, és mentálisan továbbra is a gárda egyik vezére, ugyanakkor vagy az idõ vas foga, vagy egy pillanatnyi gyengébb forma határozottan meglátszott a védekezésbeli teljesítményén. Egy az egyben könnyebben verhetõvé vált, ugyanakkor a lelkesedésével, és azzal, hogy a védelemnek szinte bármely pontján bevethetõ, nagyon sokat kompenzált a hibáin. Szerencsés esetben pedig jövõre jobb idénye is lehet majd a bekknek.
Az idény osztályzata: 7
Sylvinho:
Ahogy történt az elmúlt öt évben, úgy idén sem volt sokat használt tagja a védelemnek Sylvinho, de ha beszállt, többnyire nem okozott csalódást. A tökéletes profi, aki mindig dolgozik, mindig ugyanúgy dolgozik, mindig rendelkezésre áll, és soha nem panaszkodik azért, mert kevesebbet játszik. A BL döntõben nyújtott hibátlan teljesítményével tette fel a koronát az öt éves barcelonai pályafutására.
Az idény osztályzata: 6
Victor Sánchez:
Az elsõ idényében aránylag sok lehetõséget kapott Josep Guardiolától, amit helyenként meg tudott hálálni, helyenként nem. Mentségére szól a hibái ellenére, hogy a védelemben gyakorlatilag minden poszton játszott, és a középpályán is akadtak feladatai.
Az idény osztályzata: 5.
Folytatjuk…
