Interjú Xavi Hernándezzel – I. rész
Szerdán nap közben a világ legnagyobb számítógépes játék forgalmazójának bemutató rendezvényén vett részt Xavi Hernández, akit gyorsan többen is elraboltak egy-egy interjúra. A középpályással a Sport és az El Mundo Deportivo is készített egy beszélgetést, és mivel a két interjú tárgya alapvetõen eltér egymástól, oldalunk mind a kettõt közli. Elsõ részként következzen a Sport interjúja az idei célkitûzésekrõl, a szerzõdéshosszabbítási ügyekrõl, és a csapat legjobbjairól.
Nagyon sok kétséges véleményt lehetett hallani azt követõen, hogy tavaly elérte a triplázást a csapat, elsõsorban a játékosok további hozzáállásával kapcsolatban.
Remélem, hogy most már eloszlattuk ezeket a kételyeket. Ha összehasonlítjuk a tavalyi évet az ideivel, azt lehet látni, hogy nagyon hasonlóak. Jobban mondva venném a bátorságot azt mondani, hogy az idei rajt jobban sikerült. Nem voltak pontvesztések, nem kérdõjelezett meg senki semmit. Minden mást tekintve, így például a játékrendszert és a stílust tekintve semmi nem változott.
Nem fárasztja a játékosokat a dicséretek állandó áradata?
Nem. Sokkal jobbak, mint a kritikák, nem?
Kétségtelenül. Ugyanakkor nem egy olyan véleményt lehetett hallani, hogy a csapat elsõszámú ellenfele idén nem a pályán lesz, hanem a klub körüli eseményekben.
Tudom, hogy mire próbál utalni, de nyugodtan mondhatom, hogy a csapat egyszerûen átlép az ilyen dolgok fölött, mint a választási kampány, vagy a megfigyelések, bármi ilyesmi. Minket azért fizetnek, hogy focizzunk, és ez kell legyen a fõ feladatunk. Minden további kérdés nem lehet kifogás arra, hogy nem tudunk nyerni.
Ez esetben beszéljünk olyan kérdésekrõl, amik hatással lehetnek az öltözõi hangulatra. Például Márquez vagy Puyol szerzõdéshosszabbításáról, mert a tárgyalások jelen pillanatban állnak.
Két kiváló játékosról van szó, akik nagyon sokat tettek a klubért. Ezen felül meg vagyok róla gyõzõdve, hogy még nagyon sokat is tehetnek a Barcelonáért. Úgyhogy abban bízom, hogy minden kérdést hamarosan lezárnak, és megújítják a szerzõdésüket, mert ez nagyon fontos mindenki számára.
És Pep Guardiolát tekintve?
Gondoljon csak bele. Mindezt, amit láthatunk, el sem lehetne képzelni Pep Guardiola jelenléte nélkül. Nem tudom, hogy mikor, hol, miként szeretnék megoldani a dolgot, nem is tartozik rám, az egyedüli, amit kérek, hogy üljenek le a felek, tegyenek erõfeszítést, és mindenkinek újítsanak szerzõdést, mert a klubnak szüksége van rá.
Beszélve a szerzõdéshosszabbításokról, mit mondana azoknak, akik rövid kispadról, szûk keretrõl beszélnek egy ilyen megterhelõ idény esetében.
Azt mondanám, hogy legyenek nyugodtak. A Barcának van olyan szerencséje, hogy egy átlagon felüli utánpótlással rendelkezik. Elég megnézni az olyan játékosok teljesítményét, mint Pedro vagy Jeffren, akik bizonyítják, hogy ha van egy kis türelmed, akkor nem kell aggódnod az ilyen kérdések miatt.
Ennyi tehetséget lehet látni az utánpótlás csapatokban is?
Irigylésre méltó helyzetben vagyunk azzal, hogy van egy ilyen utánpótlásunk. Eredményektõl függetlenül – amik azért persze nem lényegtelenek. De ha látod játszani a Barca Atléticet, azt láthatod, hogy a játékosok mindannyian nagyon jól képzettek.
Xavi, Iniesta és Messi utódjai garantálva vannak.
Leóból csak egy van.
Ezt magyarázza meg mindazoknak, akiknek dönteniük kell a világ legjobb játékosai között!
Leo Messi mindent meg fog nyerni idén. Az Aranylabdát, a ’FIFA Év játékosa’ díjat, bármilyen elismerést, mert nincs még egy olyan játékos, mint õ. Napjainkban egyedülálló.
Lehetséges, hogy vannak olyanok, akik vitatkoznának Önnel, és megemlékeznének Cristiano Ronaldóról vagy társairól.
Nem szeretném, ha rosszul értenék, amit mondok, vagy egyfajta erõdemonstrációnak minõsítenék, amit csinálok. A mai futballban vannak nagy játékosok, mint Cristiano Ronaldo, Kaká vagy Andrés Iniesta, de ismétlem, hogy Leo Messi mindannyiuk fölött áll.
Engedjen meg még egy nevet: Ibrahimovics.
Nagyon megtisztelõ együtt futballozni egy olyan valakivel, mint Ibra.
Ennyire fontos a jelenléte a csapatjáték szempontjából?
Mint már mondtam, a játékfelfogásunk, a játékrendszerünk nem változott, de evidens, hogy Zlatan nagyon sok mindent hozzá tud adni a játékunkhoz. Különleges képességekkel van megáldva, irigylésre méltó gyorsasággal, gólérzékenységgel, és különösen jó érzékkel az összjátékra. Megnyugtat minket, hogy itt van, rendkívül fontos dolgok összességét hordozza ugyanis a játékában.
Vannak olyan kritikusok is, akik szerint a labda járatását lelassítja Ibra.
Ez nem igaz. Lehetnek olyan pillanatok, amikor a labda nem jár körbe olyan folyékonyan és gyorsan. Például Málagában is, de ez az ellenfél „hibája” is, a letámadásával, az agresszivitásával. Vagy mi nem voltunk éppen a legjobb formánkban az adott pillanatokban. De semmi több.
Árulja el egy vágyát erre az idényre.
Azt mondanám, hogy nyerjünk meg minden címet.
Ez túlságosan könnyû és kényelmes válasz volt Önnek.
Megnyerni a Klubvilágbajnokságot.
Ekkora jelentõsége lenne ennek a kupának?
Ez a trófea teljesen más, mint a többi, és van benne valami különleges. Az minket nem érdekel, hogy ott kevésbé találkozhatsz nemzetközileg nagynevû csapatokkal. Tehát az ellenfelek érdekelnek még a legkevésbé, ami számít, az a gyõzelem súlya történelmi léptékekkel. A klub még nem nyerte meg ezt a címet, ráadásul még sokan emlékezhetnek arra, hogy néhány évvel ezelõtt veszítettünk egy döntõt. Talán az embereknek ez meglepõ, de az a vereség benne van most is a csapatban. Szeretnénk ezt a címet.
Folytatjuk…