Elérkezett Bartra ideje

Adriano lehet még alternatíva | Eldõlhet a sorsa

Javier Mascherano megsérült a Real Sociedad elleni, 4-1-es siker alkalmával , így ’Tata’ Martino vezetõedzõnek nagyjából két hétig nélkülöznie kell majd az argentin hátvédet. Minden jóban van valami rossz, elérkezhet ugyanis Marc Bartra pillanata, aki már Pep Guardiolától is megkapta néha a lehetõséget, bizonyítva, hogy nagy benne a potenciál, ami azonban eddig valamilyen okból kifolyólag nem bontakozott ki. Ha megkapja a lehetõséget, ha nem, eldõl a sorsa.

Kiindulva a tavalyi esztendõbõl, még azok után sem biztos Bartra jelenléte a kezdõcsapatban, hogy Puyol és Mascherano nem bevethetõek, hiszen az elmúlt idényben Tito Vilanova inkább Adrianót vezényelte középre a fiatal játékos szerepeltetése helyett. 

Annak tudatában pedig, hogy Bartra immáron évek óta nem tud betörni a kezdõcsapatba, a közvélemény elkezdte megkérdõjelezni a játékos tudását. Nem tudhatjuk, hogy Bartra személyében a Barça megtalálta-e a következõ nagy generációjának a hátvédjét, ám az ellenkezõje sem nyert még bizonyítást. Az ok egyszerû: még nem kapott elegendõ lehetõséget.

Habár egyáltalán nem lógott ki az együttesbõl a tavalyi évben, amikor a pályán volt, senkinek sem lehetnek Bartra teljesítményérõl fantasztikus emlékei, hiszen tavaly kétféle mérkõzést játszott a Vilanova edzette csapat: a nálánál gyengébb játékerõt képviselõ gárdákat többnyire magabiztosan fektette két vállra, a vele azonos színvonalúaktól pedig egyértelmû vereségeket szenvedett. Ezzel csupán azt akarom mondani, hogy sem egy olyan bajnoki találkozó, amit a Camp Nouban nyert meg a Barça tavaly, nem mérvadó, de ezzel szemben a müncheni 4-0-s vereségbõl sem lehet kiindulni a védõ teljesítményét illetõen.

Mindenképp eldõl a sorsa tehát a játékosnak a következõ hetekben. Amennyiben Martino bizalmat szavaz neki, Bartra pedig meghálálja a bizalmat, ’Tata’ látni fogja, hogy számíthat rá, ha Puyol, Piqué vagy Mascherano valamiért nem állhat majd a rendelkezésére. Ha viszont Bartra a következõ meccseken nem kap lehetõséget, az egyértelmû jel lesz a vezetõedzõ részérõl a labdarúgó felé, vagy ha kap, de nem él vele, akkor is ugyanott tart majd a történet.

Utóbbi szcenárió minden bizonnyal azt jelentené, hogy a szóban forgó szerzõdéshosszabbítása is kútba esik, és mind a játékos, mind a klub más lehetõségek után fognak nézni.