jelwaz írta:miihii a Barca vs. Real topicban írta:...
...
Nos, én úgy vagyok Peppel és a sikereivel, h abszolút nem foglalkozom vele, h más edzővel mi lett volna. Sokszor hallottam olyat, h legalább 10 másik edző is simán minimum triplázott volna, de néhányak szerint még a szotyiárussal is
Ezzel vitába szállni nem érdemes (na jó, a szotyissal talán
) , mivel találgatás és sosem tudjuk meg. Akinek jobb ezt hinni, ám legyen.
Én meg örülök neki, h éppen Peppel sikerült ezt a csodát művelnünk. Én elfogult vagyok vele, mert már játékosként is nagy tisztelője voltam, csodáltam a játékintelligenciáját és nagyon szimpatikus játékos volt. A kinevezésekor nagyon örültem, bár természetesen kicsit féltem tőle, mert sötét ló volt ebben a szerepben. Azt nagyon jól mondod, h a találgatásoknál valszeg azért álltak ennyien Jo5é mellé, mert őt legalább ismerik és elismerik az eredményeit, míg Guardioláról sztem sokaknak lövése sem volt, h kicsoda.Így akkor már inkább voksoltak volna a portugálra (még ha a stílusától ódzkodnak is), mint egy pályakezdőre. Abban is adom a szavaidat, h (bár benne volt egy blama lehetősége) inkább egy családon belüli megoldásra volt szükség, mint az Unikum módszereire. A portugál sztem nagyon hosszú időre hazavágta volna a klub szellemiségét, filozófiáját, "egyéniségét". Egyszerűen pofánköptük volna magunkat és azt, ami jellemez minket. Tudom, szted ez vmilyen szinten most is így alakult, de gondolom egyetértesz vele, h Jo5é alaposa(bba)n kifordította volna a klubot. (Mondjuk ez másik téma, csak így említésképpen írtam.)
Bejött a kockáztatás, sosem látott magasságokba kerültünk. És innét kezdve én nem fogom azon rágni magam, h ez mással mennyire jött volna össze vagy akár csak hasonló. Inkább csak úgy tartom meg az emlékezetemben, h ez a PEP TEAM legendája.
Az ominózus vereségekről...
Valóban elég keserű pirula a mai napig pl a remuntada. Akármikor szóba kerül, ökölbe szorul a kezem és az a kétségbeesett düh még mindig elkap miatta. Az tuti, h talán a legfájóbb meccs volt, pedig kaptunk már ki a szemem láttára elég sokszor a hosszú évek alatt, de ez igazán övön aluli volt. Talán kevésbé lenne ilyen fájó seb, ha nem lett volna a körítés előtte, meg a nagy ígérgetés. Persze, h mind elhittük, h szétkapjuk őket. Mert benne volt a csapatban, valamint azt sugallták, h igenis most felszántjuk a pályát és feltöröljük velük a Szentélyt. Aztán nagyobb lett a füstje, mint a lángja... Órákig lehetne elemezni a miérteket, hogyanokat, de ezeket a köröket lefutottuk anno. És jobb inkább nem is beszélni róla, mert tényleg olyan seb ez, ami nem tudott begyógyulni a mai napig. Tehát ebben az aspektusban is adom, amit mondasz. Másrészt viszont ezt csak egy fejezetként fogom fel a nagy egészből, ami megmutatta, h akármennyire is istenekké váltak a világ számára a srácok, mégis csak halandó, esendő emberek. Sajnos ezt egy nagy pofonnal hozták a tudomásunkra, de annyi mindennel kárpótoltak minket az évek során, h én ezt elfogadom kompenzációnak. Egy igazi Dream team született a szemünk láttára és ugyan néhány éjszaka rémálomként tört ránk, de azért ebben a 4 évben egy csodálatos álom vált valósággá számunkra. És ezért nem tudok igazán haragudni, bár azért természetesen élénken bennem élnek ezek is. Viszont a mérleg másik tányérjára kerültek akkora súlyok, h bőven afelé dőljön a nyelve.
Flegmaság...
Igen, szemmel látható volt, h gyakran előfordult, h játszottunk a tűzzel, amikor hátradőltünk egy csekély előny birtokában. Alkalmanként meg is égtünk és akkor sem értettük, h miért nem tudunk még egy kb 20 percet JÁTSZANI és bebiztosítani a sikert. Ezzel szemben volt, h az ellenfél helyett magunkat altattuk el. Ennek az okait is lehetne keresni, elvenni az élét, h tartalékoltunk, mert hosszú a szezon meg stb, de ettől még ott marad a másik oldal, h eközben kicsit a saját dolgunkat is megnehezítettük azzal, h egy 5-tel hozható meccset lealkudtunk x-re, mert a végén benéztünk egy gólt és már nem tudtunk felpörögni. Pedig lehet, h hosszabb távon inkább kellett volna 5 meccsen még összvissz plusz másfél órát focizni és hozni még plusz 8 pontot, ezáltal a végén akár hárommal több meccsen lehetett volna akár az U12-t játszatni.
Viszont ha már a flegmaságot említed a Pep nyilatkozatokban, ezzel nem értek egyet. Inkább akkor lett volna flegma, ha azt mondja a 15. elleni meccs előtt, h mi már a jövő heti BL-re koncentrálunk, mert az lesz a fontosabb meccs, de ezt azért még csak lehozzuk. Ha ilyesmi felhangú megnyilvánulásai lettek volna, akkor be lehet tudni, h ez ragadt át a srácokra, mert elhitték, h a fél pár csukájuk is megnyeri a meccset és azért lötyögtek. Viszont Pep végtelenül (időnként valóban mosolyogtatóan) tiszeletteljesen beszélt minden ellenfélről és valamilyen szinten el is hiszem, h ezeket komolyan gondolta. Ha nem így lett volna, h lépésről-lépésre haladva jutunk el a célunkhoz, akkor nem is értük volna el őket. Persze benne volt, h sablonossá váltak a szövegei és nyilván nem tudnak a játékosok sem ugyanolyan elánnal készülni egy sereghajtó ellen, kint egy igazi rangadóra. Ráadásul ugye benne volt a pakliban az is, h (amiről az elején írtál) számunkra lényegében minden meccset papírformának állítottak be. Valahol érthetően, mert oda-vissza végigvertük a világot, kétszer
Tehát lényegében ez is vmilyen szinten terhet jelenthetett, h mindenhonnét azt folyt, h már a meccsek előtt ki volt jelentve, h nyertünk is, nincs is értelme lejátszani. És mivel sokáig így is nézett ki, ebbe könnyű beleszokni, mert tényleg úgy nézett ki, h minden arannyá válik a lábunk nyomában. Olyan edzőket összeszámolni, akik ezt ki tudták küszöbölni, nem sok ujjam kellene. És ezt flegmán, hányavetin, félvállról véve kivitelezhetetlen lett volna sztem, ennyi időn keresztül egészen biztos. Ugye olvastad itt a fórumon az előzetes károgásokat, h na, most lesz a vége a dalnak, már nem tudunk megújulni, jóllaktunk, vége lesz a szériának. Aztán csak rájuk cáfoltak a srácok és továbbra is szállították a trófeákat, emellett a játékra is csak ímmel-ámmal lehetett panasz. Illetve persze lehetett találni hibát, de azért ha mindent összevetünk (hányadik éve a csúcson; messze a legtöbb meccset játszva az összes klub közül; más sikerszériás csapatokkal szembeni párhuzam, h már rég kifulladva kellene jóllakottan szunyókálnunk; ...) , nem sok panaszra volt okunk. Tehát lényegében én nem az ő flegmaságának tudom be, h gyakran bealudtunk a meccsekbe. Talán lehetett volna kicsit másképp csinálni, azaz jobban rángatni a gyeplőt, h (biztosabban) behúzzuk a csörtéket, de akkor meg esetleg a végén hiányzott volna az a kicsi plusz még, ami akár (még egy) BL-be került volna pl.
Filozófus...
Ebbe már belenyaltam korábban, h vmilyen szinten én is így kezelem, a szó legjobb jelentésében. Amikor terjedelmesebben beszélt a futballról, igazán lenyűgöző dolgokat mondott. Legalábbis számomra nagyon átjöttek a gondolatai és minden betűjén érződött, mennyire érti a futballt, a lélektanával, magával a taktikával, a játékkal. Ha előadásokat tartana, az első sorban ülve hallgatnám, valószínűleg tátott szájjal
(Mondjuk Cruyff ugyanilyen nekem.) Szóval sztem azért nevezhető filozófusnak, mert nagyon jól át tudja adni a gondolatai és érthetővé teszi az elképzeléseit, amik legtöbbször őt igazolták. (Alves fogalmazott úgy, h ha Pep azt kéri tőle, h ugorjon le a lelátó 3. sorából, akkor egy szó nélkül megtenné, mert biztos benne, h megvan az értelme.) Uh sztem sem azért került be így a köztudatba, mert vmi saját egyedi világmegváltó újítást tett bele a fociba (illetve ez sem teljesen igaz, mivel pl megreformálta az utánpótlást pl.) , hanem már ismert dolgot tökéletesített. És lényegében ő ezzel tett egyedi dolgot, ezzel doktorált. Ha példálózhatok ezzel, akkor amennyiben Pep semmi újat, pluszt nem adott hozzá és lényegében semmi különös nincs benne, akkor ezt ugyanilyen nyugodtan rámondhatná a nagyvilág Jo5éra is, h egy tucatedző. Mert védekezéshez sokan nyúltak már előtte is (a szüleinek kellett volna
), uh semmi különös ő sem. Márpedig ha őt mégis a világelitbe (sőt, sokan a legjobbnak tartják) soroljuk, különlegesnek (és kivételesen nem azért, mert önmagát tartja annak
), akkor Pep is legalább ugyanilyen különleges, egyedi, és forradalmasított vmennyit a focin. (Plusz még ami mellette szól, h mindezt nem a könnyebb rombolással, hanem a komplikáltabb építkezéssel.)
Na, egy kicsit elkalandoztam a végére
Arra, h még X évig lehetett volna húzni a sikereit, nem tudok mást mondani, mint korábban. Ő érezte mennyi van benne és meddig tud hasznára lenni a klubnak. És bármennyire is tudott motiválni, azért egy fotelből könnyen mondjuk, h de miért nem nyomatta tovább, hisz ő a nagy zsugás. Ezt egyrészt nem lehet elvitatni tőle, mert kivételesen hosszú ideig tudta éhesen tartani a srácokat, így a csapat volt ennek a névjegye. Biztos nem véletlen, h elég kevés olyan csapat van, amely ennyi trófea után és/vagy ennyi időn keresztül csúcsra volt járatva. Másrészt innét a távolból is érezni lehetett rajta, h egy érzékeny ember és azt is tudjuk, h nem egy hálás dolog a BARCA padja. Sajnos ő úgy érezte, h ő maga nem bírt el ezekkel, így a csapat sem kaphatott több energiát tőle. Ez van. Emberek vagyunk, különbözünk. SAF már egy hegylakó a szakmában és ott van a csúcsközelben. Ő a másik véglet, jobban bírja a gyűrődést...
Amit még megjegyeztél ezzel kapcsolatban az, h miért nem előbb dobta be a törcsit, ha érezte, h fogy az energia. Hát, állítólag ő már október körül jelezte a vezérkarnak...
Ibra...
Nos, lehet, h azért állt be a sorba, mert itt akart kiteljesedni, meg a többi, de azért elég nagy meghasonlás volt ez tőle és csoda egyáltalán, h eddig bírt a vérével. Egyszerűen nem az a karakter, aki annyit fog folyamatosan hajlani, amennyi ide kellene. Sosem tudjuk meg az igazat, de azért Pep sarán (mert biztos, h az övé is benne van) kívül hozzájárulhatott, h kibújt a szög a zsákból. És mondod, h ha Pep a nagy filozófus, akkor tudnia kellett volna bánnia vele. Nem biztos, h benne megvoltak azok az eszközök, jellemzők, amikkel lehet bánni egy ilyen karakterrel, mint Zlatan. Azt gondolhatta, h igen, de aztán a puding próbája az evés. Nem ízlett mégsem, ütötték egymást az összetevők.
Pep hallgatása...
Ennek a megítélése megint csak alaposan a pozitív elfogultságom miatt részrehajló lehet, de azt egyáltalán nem tudom elképzelni, h egyszercsak úgy gondolta, h mostantól nem beszél x vagy y játékossal. Egybehangzóan ez a rész megvolt többek fejtegetésében is, de azért ezt nem nézem ki belőle, h brahiból, csak úgy, ok nélkül egyik pillanatról a másikra teljesen megszakítja a kapcsolatot. Azért ennél biztos bonyolultabb a dolog és a teljes valóság ismerete nélkül nekem ezt így ebben a formában nem akarja bevenni a gyomrom. Pont azért is, mert visszavezethető a dolog a beszélőkéjére, h igenis szereti érthetően és alaposan kifejezni magát. Ennek alaposan ellent mondana, h csak úgy ripsz-ropsz becsöndöl.
Annyira nagyon szeretném tudni, h mi zajlott a színfalak mögött, aminek mi csak a felszínét kaparhatjuk az elmondottak alapján.
Messi...
Hát ez megint egy hosszabb lélegzetű história, ahonnét indult, ahova jutott és az őt övező hisztéria. Rengeteg dolog lehetett hatással rá és igazából amilyennek megismertük kölyökként, ahhoz képest jó irányba nem tudhatnak változtatni rajta ezek a dolgok, képtelenség. Viszont hatással elengedhetetlenül vannak rá, így marad az, h kicsit ebbe az irányba indult el, amit láthatunk. Tőle várja mindenki a megváltást (99,8%-ban joggal), ezzel terheli a sajtó, a közönség, és vmilyen szinten a klub is. Édesgetik, h ő kivételes, a legnagyobb, stb... Közben meg elvárják, h egy érzéketlen srác legyen, aki soha nem dühödik be, nem kaffog oda másnak, nem zsörtölődik az ellenfelekkel. Ráadásul mivel ő van a kamerák kereszttüzében, sokkal nagyobb visszhangja van,a mikor esetleg mégis megtörténik. Pedig előfordulnak hasonlók másoknál is, de nem ők vannak a palloson... Emlékszem, eleinte amikor jött le a pályáról vagy gólt lőtt és standing ovationben kántálták a nevét, milyen zavarba jött
Tiszta vörös volt és szíve szerint felkapott volna egy láthatatlan köpenyt, mert annyira kis szerény volt, h szinte zavarta, h ennyi figyelmet kap. Aztán eltelt néhány év és ez hangosodott, állandósult és óránként kap ízelítőt belőle. És ez befolyásolja. Plusz ugye most Thiago kapcsán még egy lehetőség, h rugózzanak rajta, lihegjenek a seggében, h na mi van a gyerekkel. Meg am is stresszelhette az elsőszülött fia és az asszonyka állapota, így elnézőbben kezelem a dolgait. Viszont azt remélem, h kicsit higgad hamarosan, mert se az imidzsének nem tesz jót, se a csapatnak, ha feszkózik és emiatt még tovább lógnak rajta a firkászok és még inkább húzzák. Persze, együtt kell élnie ezekkel, de azért na. Nem az a rongyrázós, közéleti srác ő és elég hirtelen karrier az övé, rövid idő alatt akkorát fordult vele a világ, h tuti nehéz ezt kezelnie. És ez nem pénzfüggő...
Tito...
Erről nem nyilatkoznék még. Az eddigi teljesítménye lehet bizalomgerjesztő is meg aggodalomra késztető is. Mert nyerünk vele, ráadásul újra hozzuk azokat a nyögvenyelős meccseket amiket korábban nem és amik égetően fontosak a bajnoksághoz. Viszont eddig zömében annyira nem meggyőző, erőtől duzzadó a játékunk, éppen ezért is van ennyi nyögvenyelősen nyert meccs. Uh én egyelőre kivárok az értékelésével, de annyit most elmondhatok, h kellemes meglepetés. Nem vártam ilyen jó rajtot, még ha nem is a játékkal vagyok maradéktalanul elégedett, hanem az eredményekkel. És vannak bíztató jelek, mint pl h remekül meccsel eddig, jól él együtt a játékkal és reagál a meccs alakulására. Meglássuk mi sül ki belőle.
Én mindenesetre a teljes bizalmam megadtam neki, mivel Pep óta együtt van a srácokkal és az ő útját folytatja. Így meg neki sem kell feltalálni a spanyolviaszt és újratelepíteni a rendszert, csak csiszolni rajta.
Reméljük a legjobbakat
Aki végigolvasta, azt meghívom egy sörre! (Ő meg majd kifizeti
)
