Pár hete úgy döntöttem, hogy kipróbálok egy alternatívát, akikkel még nem játszottam eddig Fifában és erről írnék pár sort. A választásom az Anzsi Mahacskalára esett

, ami egyrészről ideálisnak is tűnhet, az orosz bajnokságot, azért nem annyira nehéz megnyerni, de, ahhoz, hogy normálisan kilépjek a nemzetközi porondra, csapatot kellett építenem elég komolyan és sokáig agyaltam. Az első szezonomban ezért megpróbáltam megválni egy-két nehezékről és csak pár játékost vásároltam, főként a védelembe. Nem parádéztam sem a bajnokságban, sem a kupában, voltak nehezebb és szenvedős meccseim,de azért csak megnyertem mindkettőt úgy, hogy igazából jelentős vásárlásom nem történt, a védelem közepére jött Botia és januárban Sakho ( na ő nagy erősítés volt), a középpályára senki és előlre sem, gyakorlatilag egy fajta 4-3-3-ban így álltam fel: Revishvili- Angbwa ( eladtam a kezdő jobbhátvédet és ekkor még nem találtam alternatívát)- Botia-Sakho-Roberto Carlos ( szezon végén visszavonult,de az első szezonban is meccsenként 50-60 percet bírt csak)- Jucilei (KVK)-Zhirkov-Dzsudzsák( szezon közepétől Dzsukzsák ment előre a jobb szélre Bousaffa helyett és ő lett a BK)-Tardelli-Eto'o-Bousaffa ( később Dzsudzsák).
Sok erős cserém sem volt, ez a Carcela-Gonzalez gyerek nem ügyetlen, azóta is meghagytam cserének, de mindenesetre ez nem volt egy világverő csapat, szóval érthető, hogy egy-egy meccsen szenvedtem ( kupadöntő: 4-3 a Cszka ellen drámai küzdelem

). Mindenesetre Eto'o gólkirály lett 30 meccsen 24 góllal és nem teljesített rosszul Dzsudzsák és Tardelli sem. Így tehát két trófeával kezdtem a köv. szezont, ahol azért már több cserejátékost ( ilyen 60 akárhányas értékűeket, akik nem jók semmire) sikerült eladnom, illetve Tardellit és feláldoztam, hogy egy minőségibb védelemmel tudjak nekifutni a bl-nek, mert tudtam, hogy ez kevés. ehhez mondjuk kaptam kb 40 milliát még a tulajoktól. Az új felállás ( ami szintén 4-3-3, de még picit módosítva egy egy klasszikus irányítót, árnyékéket csináltam az eredetileg középcsatár posztból, Eto'o-éból, és Eto'o kiment baloldalra, de azt a posztot pedig beljebb húztam, gyakorlatilag ő van így a legközelebb a kapuhoz és jobblábasként előny is, hogy ez nem a 11-es pontnál van, hanem attól picit balra ( Cs-nak is írja). A jobbszélső maradt a klasszikus.
Tehát a felállás, megerősített védelemmel és egy irányítóval:
Revisvhili-Azpilicueta-Botia-Sakho-Filipe- S.Keita (olcsó és szeretem:D )-Zhirkov( JKK)-Bousaffa(BK)- Banéga ( árnyékék,irányító)-Eto'o( CS ugye kicsit balról indul)-Dzsudzsák pedig JSz. Befelé húz és ebben a szezonban már átlagban csak pár góllal marad le Eto'o-tól, ráadásul sok gólpassza is. Sokkal jobban szeretek vele ezért a jobb oldalon játszani, mint a balon. A bajnokságot 13 forduló után vezetem egy vereségem és egy döntetlenem van csak, míg a bl-ben rosszul kezdtem, de végül megnyertem a csoportom: Az Anderlechttel, a Sportinggal és a Marseille-el kerültem egy csoportba, ami nem tűnik halálosnak, mert nincs igazi sztárcsapat, de mindegyik masszív ezek közül és az elején épp ezért megszenvedtem. 3 döntetlennel kezdtem, 2 0-0-al otthon és egy 1-1 az Anderlecht vendégeként. Persze ettől a reményen nem szállt el, 3-ik voltam ekkor a csoportban, előttem a Sporting 4 ponttal és a Marseille 5-el állt. Szerencsére egymást közt is volt x. Aztán jött az Anderlecht elleni hazai, amit simán, gyakorlatilag parádézva, de csak 2 gólt rúgva nyertem 2-0-ra (előtte kaptam ki a bajnokságban, mert a teljes kezdővel rápihentem). Aztán szerencsére hétvégi bajnoki nélkül, frissen, jött a Lisszaboni derbi, amin szinte minden múlott. Ha ott nem szerzek 3 pontot, akkor valószínűleg kiesek vagy éppen becsúszok 2-ként. Borzasztó unalmas meccs volt, a Sporting védekezett, volt egy-két veszélyes kontrája, de nem tudtam velük mit kezdeni, végül Dzsudzsák góljával a 70-ik percben nyertem 1-0-ra,de gyakorlatilag 4 kapura lövésem volt... Így már a továbbjutás meg volt, a Marseille-el 9-9 ponttal álltunk, de ők vezettek több lőtt góljuk miatt. És jött a Marseille-i meccs ( döntetlen a bajnokságban, szintén 4-5 játékos pihentetése miatt is), aminek éreztem, hogy nagy tétje lesz az első hely miatt,de a sorsolás után láttam csak, hogy mekkora... Adok-kapok meccs volt, én sem tudtam nagyon mit kezdeni a Marseille gyors támadójátékával,de ők sem velem és legfőképp a parádézó Dzsudzsákkal, aki 2 gólt lőtt a meccsen. Vezettem elébb 1-0-ra, majd 2-1 és a 80. perc tájékán egyenlítettek, azt hittem, hogy vége mindennek, marad a második hely,de csak sikerült Bousaffaval bekotornom a 85-ben a 3. gólt és így nyertem idegenben 3-2-re. Hát mit ne mondjak, meleg volt

Talán több helyzetem volt,de ők is lőhettek volna még vagy 3-at.... És a sorsolásnál én az Ajaxot kaptam, mint csoportelső, ők pedig a Chelsea-t, szóval áldom az Istent

Ha az Ajaxon túljutok, akkor a kívánt célt már teljesítem,de picit még tovább szeretnék, ameddig tudok persze, de a sztárcsapatok ellen borzasztó nehéz lesz. Még 3,4 igazolás hiányzik, aminek mondjuk a fele a kispadra, hogy igazán erős sztárcsapat legyen az Anzsi,de az első lépéseket megtettem. Itt tartok, nem olyan rossz ez...