természetesen az első tényező, ami meghatározza a további folyamatokat, hogy kívánt gyermekről van-e szó. de vegyünk most egy pozitív példát: a nők többsége kíváncsi arra, hogy őt hogyan várta az édesanyja, és egyre többet gondolkodik azon, ő milyen anya lesz. átértékeli, mi az, amit esetleg ő másként szeretne csinálni. megjelenhetnek ebből adódóan anyasággal kapcsolatos félelmek, hogy "elég jó anya" lesz-e. ilyenkor természetes, hogy érzékenyebb lesz. amikor a baba először megmozdul, valójában akkor tudatosul sok anyában, hogy valakit hordoz a szíve alatt, és ekkor elkezdi formálni az új énképét, miszerint ő már nemsoká nőből anya lesz. egyre kevésbé érdeklik a külső dolgok, a babára irányul minden figyelme. a szülés közeledtével belső feszültség alakul ki, megjelenik a szüléstől való félelem is. hangulatingadozások egyre erőteljesebbek, és beindul a fészekrakó ösztön is- babaszoba tervezése, kisruhák vásárlása. a gondoskodás erőteljesebben a szülés után indul be, hiszen akkor tudatosul, hogy itt van egy védtelen kisember, aki teljesen rám van utalva. hajlamosak ilyenkor túlreagálni mindent, ami a babájukkal és elsősorban épségével kapcsolatos, hatalmas féltés és felelősségérzet alakul ki bennük. nagyon szoros érzelmi kötődés, szinte függés alakul ki kettejük között. de persze minden a személyiség kérdése is, hiszen lehet olyan is, akiben pl már a terhesség előtt is nagy a megfontoltság, féltés stb, igy nem lehet általánosítani. gondolom alapvetően inkább a lelki folyamatokra voltál kíváncsi. 
Rashford az első angol játékos Barcelonában Lineker óta
"Yeah… It’s official." Rashford follows in Lineker’s footsteps. pic.twitter.com/ZvbnDAtbax
— FC Barcelona (@FCBarcelona) July 23, 2025
Ez egy borzasztóan nehéz kérdés, de azt kb. mindenkitől hallani fogod, amit Bogyó leírt, mert úgy nagy vonalakban tényleg valami ilyesmi, de!!!TT írta:kíváncsi vagyok a véleményetekre azzal kapcsolatban; vajon mi változik akkor, ha egy nőből anya lesz? nem arra gondolok, hogy megnő a hasuk és reggelente egyre többet lesznek rosszul, hanem ez a folyamat miképpen változtathat meg egy hölgyet. bölcsebb lesz, gondoskodóbb, odafigyelőbb, vagy mégis hogyan formálódik a személyiségük?
múltkor jutott eszembe ez az egész, de majd megkérdezek egy-két asszonyt is, mert nagyon érdekel a téma.
Nem csupán ennyi, a dolog nem fenékig tejfel ám, sok nő azt a 9 hónapot pokolként éli meg és ez bizony csak túl akar lenni az egészen végre és nem tud pozitívan ráhangolódni arra, hogy anya lesz.
Ahány ember - annyi személyiség és nem ritka, ha egy nő nem igazán jó anya vagy úgy érzi, hogy ő nem tudna igazán jó anyja lenni a gyermekeinek, ezért inkább nem szül.
Az érzés, hogy jó lenne életet adni egy gyermeknek nincs meg minden nőben automatikusan, hiába a sok babázás kisgyerekkorban.
Sőt - elég sok nő még csak nem is gondosodó, gyengéd és otthonszerető.
Elég sok olyat látok a környezetemben, akik engedve a biológiai késztetésnek vállalnak gyermeket huszonévesen - vannak, akik a szeretett férfit akarják úgy magukhoz láncolni, hogy szülnek - olyan is van, aki 37 éves egyedülálló nőként neveli a most 1 éves kislányát, mert a pasinak nem kellett még gyerek, a nő viszont az életkora miatt meg kellett, hogy szülje, mert talán nem lett volna több esélye anyának lenni.
A terhesség - a nők kb. 90% nyilatkozik úgy, hogy ő nem várandós volt, hanem terhes, mivel csak a szerencsés 10% nem szenved a 9 hónap alatt.
A terhességet végigkísérő sokszor csak kellemetlen, de nem kevés esetben életveszélyes tünetegyüttesekről bővebben nem értekeznék.
A modern orvostudománynak köszönhetően a mai kismamák többsége a 9 hónap alatt nem lelkileg érik az anyaságra - amire Te olyan kíváncsi vagy - hanem labor eredmények miatt izgul, ultrahangra mászkál és reménykedik, hogy időben észreveszik, ha a gyereknek fejlődési rendellenessége van, retteg a terhességi magas vérnyomástól, a terhességi magas vércukortól, attól, hogy a fogait egymás után kell kihúzatni... és amikor végre beindul a szülés: meddig hagynak kínlódni? - adnak -e epidurált? - 28 óra vajúdás után vajon megcsászároznak-e végre vagy megvárják, hogy a gyerek oxigénhiányos legyen? ...stb.
Amikor már megvan a gyerek és egészséges is - akkor jön az ,hogy sok anya a terhesség utáni depressziótól szenved. Olyan is, aki várta- akarta-férje is van és attól is van a gyerek
Szóval ez olyan téma, amiről nagy általánosságban több rosszat fogsz hallani, mint rózsaszín, csöpögős örömsztorikat és nemes gondolatokat az anyaság örömeiről. Egy leterhelt kisgyermekes anya ugyanis azt a bizonyos poharat félig üresnek látja.
Amúgy ha ennyire érdekel, olvasd el mit írnak a " bezzeganya.hu"-n.
Ha ennyitől nem ért sokkhatás, akkor ott majd megkapod, ami arra tökéletesen jó lesz, hogy ha a feleséged a gyermekedet fogja várni, akkor nem fogod Őt halálra idegesíteni azzal, hogy neki most szerinted örülni kellene és pozitívan az anyaságra ráhangolódni. Sok veszekedéstől megkíméled magad
Viszont, hogy a pozitív oldalt is erősítsem: egy gyerek megnyugvás - már van valakim, aki egy rész belőlem és hozzám tartozik, szüksége van rám, nélkülem nem tud élni - a gyerekem.
Egy kis negatív hullám még a végére:
Az butaság, hogy felelősség tudatot ad, mert számos példát látok arra, hogy nem ad, a gondoskodás része sem jön be mindenkinél - sokan az anyjuk vagy egy idősebb nőrokon segítsége nélkül képtelenek meglenni az első évben vagy alig várják, hogy lepasszolhassák a gyereket.
Összességében az anyaság lelki része az, ami nem árt, ha nem a váradósság alatt kerül kialakításra tudatosan - szakember vagy szakkönyvek segítségével, hanem a nő érzi, hogy kész arra, hogy az egész elkövetkezendő életében anya legyen, mert az anyaságnak nincs vége akkor, ha már a gyerek elmúlt 18 éves és nyűgnek érzi az anyai aggódást és szeretetet. Az a sírig tart - lehet édesanyád 89 éves - te meg 69 éves, akkor is a gyereke vagy!
Zárszó: Mindenki csak addig gyerek, amíg van kinek mondani, hogy: Édesanyám!