2008.05.21. 17:23:07
Helyzetjelentés:
A Bajnokok ligájában úgymond semmi kivetni valót nem tartok, s elértünk az idei döntőhöz, de mégis olyan furcsa, nyomasztó érzésem van, amit inkább veletek osztok meg:
Egy őrült barátom már kora reggel "alpótra" menet azzal jött, hogy "nyerni kell", mennyire fontos neki ez az este, s "hamarosan kékbe öltözik a vörös tér", nah meg a "Let's Go Blues" badarsággal (amit minden egyes mondata után az arcomba vágott párban azzal, hogy "mikor játszik a Barca???? Jah, bocs..., nem lesz ma meccse..."). Sőt, meg is tippelte név szerint ki, s hogyan szerzi a találatokat a Chelsea 3-1-es győzelme alkalmával...
Ekkor még arra sem volt erőm, s kedvem, hogy felidézzük vele együtt a londoniak legutóbbi Bl győzelmét, vagy valamelyik Chelsea-Barca párharcot...
Az a gond, hogy azt juttatta eszembe, mennyire kedvtelenül fogom nézni a meccset (hiába a baráti társaság, az isteni nedű, báránypörkölttel, s egy Bl-döntő hangulata), nem tudok egyik oldal felé sem közeledni..., s persze az is, hogy mennyire jó volt végigizgulni Campbell gólja után a legutóbbi Barca sikert (s elalélni Belletti egyetlen értelmes megmozdulásán az itt töltött évei alatt)..., s ekkor még az is aggaszt, hogy olyan pocsék meccset játszanak ismét, mint a PL-ben ősszel, vagy az, hogy a Chelsea számára ez "hazai" pálya, s milyen öröm lesz esetleg hnap látni Abra-t a címlapokon, hogy hazájában vezette győzelemre a kis ékszerdobozát... Pfujjj, még belegondolni is rossz. De kihagyhatatlan, s most már csak annyi vágy maradt, hogy gólzáporos meccs legyen, mondjuk 2-2-es rendes játékidő...
"As I walk through the valley of the shadow of death, I have no fear because I am the meanest motherfucker in the whole valley" - Gen. George S. Patton