Tegyük hozzá azt is, hogy az elmúlt találkozókon az ellenfelek rendre szoros emberfogással igyekeztek hibára kényszeríteni a labdakihozatalt, ráadásul Lucho olyan távol rakta egymástól a középpályásokat, hogy az opció sem volt meg a passzra, ha sikerült megfordulni.
A Real játéka ezzel szemben számomra meglepetés volt, mert nem helyeztek akkora nyomást a védelemre, mint ami az elmúlt hetek függvényében várható volt, és mivel Lucho feleszmélt, aminek köszönhetően közelebb tette egymáshoz a játékosokat, könnyű szerrel lehetett birtokolni a labdát az első két harmadban. Ehhez szükség volt arra is, hogy a habfehérek ne támadjanak le kellően agresszíven.
Azért írom, hogy ,,is", mert a játék iszonyúan lassú volt, ami Zidane érdemeit nagyban kisebbíti. Ugyanis nem lett lefocizva a csapata, köszönhetően annak, hogy a Barca Messi kivételével képtelen volt zsigerből és első szándékból játszani, így minden döntés késve született meg, mire sikerült az ellenfél védelmének rendeződnie. A körbepasszolgatásnak akkor van értelme, ha a védekezést sikerül elcsúsztatni, és valahol terület keletkezik. Ez sosem fog megvalósulni, ha gyök kettes sebességgel valósul meg a labdajáratás és nincs mozgás.
A fentiek miatt szerintem inkorrekt kijelenteni, hogy valahol biztató volt a játék. Legfeljebb annak tűnt, mert a lélektani tétet ismerve (ez a meccs nem csap a 3 pontról szól, és erről meggyőzhetetlen vagyok) a Real nem helyezte nyomás alá a labdakihozatalt.
A játék kritikájához hozzátartozik az is, hogy Zidane okosan terelte ki a Barca támadásait a szélre, ami a mi szempontunkból problémás. SR és Alba sokszor megjátszható, de előbbi Messi középre lépésével nem kap elég támogatást, és megszűnik egy triviális passzopció, utóbbi pedig csak akkor tud kiteljesedni, amikor Don Andrés van mellette. Többször is úgy jött ki a támadás befejezése, hogy a két szélsőhátvédnek visszafele kellett beadnia a labdát, ami kérdés nélkül komolytalan Varane és Ramos mellett.
Ezt el lehetett volna kerülni a labda gyors cirkulálásával, és annak okosan való megjátszásáról, de ahogy látható volt, erre a csapat jelenleg képtelen színvonalas védelem ellen.
A francia érdemeit pedig azért kisebbítem, mert nem ismerte fel a lassú gondolkodást és nem tett ellene. Ők ezt a meccset érzésem szerint simán megnyerhették volna, ha tökösek és kijönnek Busquets mellé emberfogással, és egy agresszívebb letámadással.
Mindemellett ebből a játékból talán ki lehet indulni, de csak Iniesta személyével. Végtelenül szomorú, hogy ő és Messi az egyetlen, akik egyből képesek felmérni a helyzetet és cselekedni. Régen mind a 11 játékos gyorsan gondolkodott. Ez mára eltűnt, ami hatalmas gond, mert ez a játékstílus alapja. Amíg erre nem talál gyógyírt Lucho, nincs miről beszélni.
Ebben látom a jövő problémáját is. Iniesta képes a kreativitásával megbontani a védelmet, a tökösségével és tudásával 1v1-eket nyerni, amivel kialakul a létszámfölény. Képes fazont szabni a játéknak. A személyét sosem lehet majd egy az egyben pótolni, de nem lehet André Gomes, Denis, vagy akármilyen játékossal betölteni az űrt, mert a párharcgyőzelmek és a szituációk kellően gyors átlátása nem kifejezetten tanulható ezen a szinten. Ezek pedig elengedhetetlenek ebben a játékstílusban, és ezért nem lehet odatenni egy "csak" nagyon melózós játékost, vagy egy alibipasszos, körülményes valakit.
Nem olvastam vissza minden hozzászólást, remélem nem írtam le az eddigi gondolatokat egy az egyben
.
)
