Boldog 54. születésnapot a Tanár Úrnak(ahogy Mina hívja)!
Most már nagyok az elvárások, kilátások a szezonnal kapcsolatban, mert mindenhol nagyon jól állunk, épp ezért durva belegondolni, hogy mi mindent tett a csapattal ezalatt a fél év alatt, pedig féltünk hogy egy flop lesz(emlékszem első pár meccsből már sokan lemondtak róla, hogy semmi sem változott)
Azt hiszem már félszezonban is nagyon nagy köszönetet mondhatunk neki, hogy sikerült a csapatot helyre hozni, és problémák tömkelegével is hihetetlenül magas eredményt nyújtani.
Az egész felfogáson, a csapaton látszik a profizmus, magabiztosság és az hogy Valverde felméri a helyzetet, és tudja hogy hogyan hozza ki a legtöbbet belőle.
Utoljára a 2014-15-ös csapaton éreztem ezt a magabiztosságot, és azt hogy legyen akárki az ellenfél, szép esélyekkel mehetünk ki ellenük a pályára, mert ha esetleg ki is kapunk, az sem úgy lesz hogy azt sem tudjuk milyen rendezvényen vagyunk.
Nagyon profi a hozzáállása, a türelemre intő játékstílusa, palesz linkelt egy videót, érdemes megnézni hogy mennyire nagy mágus
Sok mindenre ráérzett, Alba szerepére, a Busi-Rakéta középső kettős potenciáljára, és még lehetne sorolni estig a sort.
És persze főként: Megtanította a csapatot arra, hogy nem túl attraktív játékkal, de nyerni tudjunk nehéz terepeken.
Régebben ez nagyon szenvedés volt, ha gyengén játszottunk rendre ki is kaptunk mint a huzat, míg Valverdével a nehéz terepeken is nem mindig látványos(szigorúan Barca mércével!), de magabiztos teljesítményt nyújtunk, ami hatalmas kincs minden sorozatnál.
