2021.04.11. 21:26:58
1.) Azt az érvet sosem értettem, hogy "miért kell a bírói döntéseken lovagolni, jobban kellett volna játszani, meg rúgni kellett volna 3-at és akkor nem számítanak a bírói hibák." A helyes bírói döntés nem egy csapat játékerejének, vagy aznapi teljesítményének megfelelően jár, hanem alapnak kell lenni.
Igen, járt a tizenegyes a Cadiznak, akkor is ha 20%-ban birtokolták a labdát, és az egyetlen kapuralövésük/kaput eltaláló lövésük az a teljesen ártalmatlan tizenegyes volt. Pontot is szereztek vele, akkor is, ha amúgy a játék képe alapján nem szolgáltak rá...
És igen, egy tizenegyes/vagy legalább a VAR-ellenőrzés akkor is jár a Barcának, ha egyébként az az utolsó percekben esik, akkor is, ha a Real lefocizta őket 60. percig, és a meccs képe alapján nem lett volna jogos mondjuk a pontszerzés.
2.) A focinak nagy problémája, hogy egyáltalán nem egyértelmű egy-egy szabály értelmezése. Alap tézis az, hogy a kis szabálytalanság is szabálytalanság, és hogy nem kell mérlegelni, hogy a kis szabálytalanság a mezőnyben történik, vagy a tizenhatoson belül.
Ez amekkora butaság, tegyük fel, hogy szó szerint ezt alkalmaznák a bírók, akkor tényleg minden áldott szögletnél lehetne tizenegyest fújni,de akkor a sima szabálytalanságok is megsokszorozódnának. Ha Braithwaite esete tizi, akkor a madridista kollégák által lobogtatott Vini eset (már a lökés, nem a gólt hozó szabadrúgás) is tizenegyes, de akkor tényleg minden meccsen lenne 3-4 büntető, mert minden pontrúgás után vannak ilyenek.
2A) A másik megoldás, hogy mégiscsak mérlegelnek a bírók, amit nem tudsz egységesíteni. Jelenleg nagyjából ezt az állapotot éljük, ezért is van ennyi (de nem csak itt, elég megnézni a mintának hozott NFL-t, ahol videózás után is olyan hajmeresztő és inkonzisztens ítéletek születnek, hogy ihaj...) VAR után is vitatható ítélet.
Minthogy mérlegelés kérdése egy-egy szituáció, és nincs (sőt megkockáztatom nem is lehKb aet) egyértelmű iránymutatás egy-egy helyzet megítélésére (például védő-támadó húzza-vonja egymást, akkor ki a szabálytalan(abb)), így fordulhat elő az az állapot, hogy egy szituáció megítélésénél minden félnek részben igaza van. Igen, Braithwaite esete megüti a szabálytalankodás minimum mértékét, tehát fújható. A másik (általam is támogatott) vélemény szerint egy egészséges felfogású bíró ilyenre nem fúj tizit.
Ezzel viszont feláll az a lehetőség, hogy mindenki felrakhatja azt a szemüveget, amin keresztül nézve a szituációt, neki van igaza, ergo máris egymásnak eshet a két szekértábor. Ezt meg kell még fűszerezni azzal, hogy egy fórumon olyan emberekkel veszed körbe magad, akik érzelmi elköteleződésükből adódóan nyilván a te véleményeddel értenek egyet (extrém esetben ki lehet nyilatkoztatni, hogy csak a saját csapatod fórumát kell olvasni, és az elemzéseket ki kell lőni, nehogy ez a kép bármiben is sérüljön). Ilyenkor persze fel lehet hozni a másik X db többféleképpen nézhető esetet, felhánytorgatni mindegyiket, amikor nem az én csapatomnak kedveztek, és máris mehet max hangerővel a kinek csalnak rendszerszinten a bírók-szólam...
Közben meg évek óta pontosan szóról-szóra ugyanazt vágja a két szurkolótábor a másik arcába, nem egyszer hatalmas felsőbbrendűségi tudattal fikázva a komplett csapatot, a szurkolókat és mindent ami hozzájuk tartozik. Valahol ez azért óvoda...