recrea írta: ↑2023.01.01. 23:27:34
aki világklasszisok nélkül is tud nyerő csapatot összerakni.
De csak ötletelek…
Csabára szavaztam tavaly, megérdemelte volna a címvédést, viszont ezzel a hozzászólással már most kijelölted a 23-as irányt...
Csapattá kell válni. A komfortzónából való kiesés esetére is fel lehet készülni a) b) c) opciókkal.
Mentális készségek fejleszthetők, az egyéni felelősségvállalás szintén erősíthető.
Fizikai állóképesség, egyéni technikai tudás, csoportos technikai tudás is javítható, fejleszthető.
Vannak dolgok, melyek rövidebb, melyek hosszabb időt vesznek igénybe, de mindenben nyomon lehet követni a progresszív fejlődést, ha van mögötte megfelelő munka.
Számtalan olyan esemény történik egy mérkőzés közben amire fel lehet előre készülni. Minél sokoldalúbban történik ez a felkészítés, annál nagyobb a valószínűség a sikeres kimenetelre.
A játékosok feladata a játékkal való foglalkozás, a csapatérdek kiszolgálása. A játékvezetésnek a pályán általában mindíg igaza van, ha tetszik, ha nem. Ezzel foglalkozni felesleges, energiákat, figyelmet, koncentrációt vesz el önmagától és saját csapatától is, aki ezzel szembe megy.
Tanulhatók és gyakorolhatók a rögzített helyzetek, pontrúgások által kínált lehetőségek is.
Általában az ellenfelek nem 11 Messivel állnak fel velünk szemben, tehát fel lehet készülni a dominancián belül arra is, hogy milyen út vezethet leghatásosabban a hálójukig. Természetesen a spontán helyzetfelismeréseken és az erre adott válaszokon túl.
Nem kellene semmiféle filozófiai, világmegváltó újítás ahhoz, hogy a jelenlegi háttérrel és kerettel ki lehessen vitelezni egy domináns, stabil, hatékony, "relatív" eredményes játékot, ami nemzetközi viszonyításban valahol a felső polcon lévő helyek valamelyikét jelenthetné.