A képességei nyilván nem változnak nagyokat egy játékosnak.
A fizikális állapotát illetően két dolog van: az egyik, hogy nyilván játékra alkalmas. A másik, hogy a műtött láb lehet sose lesz százas. Ez korlátozhatja a teljesítményét.
Amit én látok Fatinál, az viszont egyértelműen mentális problémának tűnik, és tulajdonképp két különböző dolog is van:
1. Félti a lábát, nem megy bele nagy dolgokba, nem hajtja szét magát, egyszerűen nem 100% az ahogy odateszi magát. Ez szerintem egy természetes mentális gát egy olyan kálvária után, mint az övé. Viszont muszáj lenne dolgozni vele ezen, és ehhez nem erőnléti edző kell, és nem is Xavi atyai szavai, hanem szakember.
2. Van egyfajta hozzáállásbeli, önbizalombeli probléma, kérdéskör is: Úgy látom, hogy nem hajt, nem teszi oda magát. Nem ütközésekre, nem túlfeszítésre gondolok, hanem egy egyszerű hajtós teljesítményre. Olyanra, amikor utánamegy a labdáknak, odateszi magát védekezésben, letámadásban, stb. Nem úgy mint Gavi, csak úgy mint mondjuk Raphi vagy Ferran. Lehetne ezt magyarázni az 1. pontommal, de szerintem itt többről van szó.
Azt is látom, hogy nem választja a jó megoldásokat. Nem úgy, mint pl sokszor régen (és most is) Dembelé pl, hanem tudatosan: nem passzol, nem támadást épít, nem a csapatért és a csapatnak játszik, kifejezetten öncélú a hozzáállása. A lecsúszófélben lévő Cristianora emlékeztet. A tegnapi büntetős hiszti ezt tovább erősíti bennem, de eddig is így éreztem. Oké, hogy a támadót gólban mérik (legelső sorban), de a Camp Nou és Xavi is másként működik. Nem kell kiszakítanod a gólzsákot, hogy rendkívüli tagja lehess a keretnek, akár a kezdőnek is. A legtöbbeknek, szerintem pl Lewának is nagy örömöt okoz, ha kulcspasszokat is oszthat, Messi is így volt, Pedriék is így vannak. A legnagyobb sztárjaink. Ansunak megvannak ehhez (is) a képességei. Mégsem erre játszik, és szerintem ez hosszú hónapok óta így van.
Szóval összességében hiányolom az alázatot, a csapat iránti elkötelezettséget, a bizonyos fokú önzetlenséget, a társak segítésének szándékát. Mind olyanok, amikkel simán ünnepelt sztár lehet valaki (újra).
Ezen dolgozni kéne már rég. Sajnos (Ansu szempontjából) azt feltételezem Xaviról, hogy nem bugyuta. Akkor viszont ő is látja ezt már rég. Azt se feltételezem, hogy ne akarna megfelelő lépéseket tenni.
Szóval három forgatókönyvet tartok elképzelhetőnek:
1. Ansu egoja és (érzelmi) inteligenciája nem ad lehetőséget lassú javulásra sem
2. Laportáék "kötelezik" az edzői stábot, hogy hímestojásként bánjanak a 10essel.
3. Xaviék tapasztalatlanságából adódóan maguktól bánnak hímestojásként vele.
Utóbbi kevésbé valószínű szvsz, bár érdekes statisztika asszem, hogy Ansu ha csere is alapvetően, de gyakorlatilag kivétel nélkül minden meccsen lehetőséget kap, mikor mennyit, de kap.
Laportáékból bármit is kinézek, de mégis sajnos az elsőt tartom az igazán valószínűnek.
Kiváncsi vagyok, mit gondoltok, de én egyre elégedetlenebb vagyok az ő hozzáállásával. Sajnos azt gondolom, hogy ez nyomja rá igazán a bélyeget a teljesítményére. Ettől még lehet h ő is gólképtelen támadó lenne, egy sok közül, de más jellegű, alapvetőbb gondokat látok. Nem olyanokat, mint Torresnél, Lewánál, Raphinál.
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e."
- József Attila
Mostanság kicsit olyan, mind Griez egyik ősszel, mikor pár hétig a saját gólvonaláról is kifelé lőtte a lasztit.
