FC Barcelona - Csapat, taktika, felállások

[brazilfan]

A kezdőcsapatunk kb 70%-a ugyanaz, mint tavaly

Khm. A kezdőcsapatunk összetétele csak néhány fordulóval ezelőtt lett a tavalyihoz megközelítőleg hasonló. Például a középpálya – Busquets távozása, Pedri, de Jong és Gavi sérülése, illetve Gündogan és Romeu érkezése miatt – idén semmiképpen nem emlékeztethetett téged a tavalyira.

Értem, hogy az a felvetés, hogy jött egy törés, és hirtelen romlott el minden. De ez szerintem nem állja meg a helyét, mert nem egy negatív törés jött el, hanem volt egy kiugró kis sorozat. Nem a kiugró kis sorozat az átlag, amihez képest most visszaromlottunk, hanem a mostani állapot van közelebb az átlaghoz, és előbbi volt egy valószínűtlen kiugrás.

A „mostani állapot” alatt az eredményességet és a tabellán elfoglalt helyünket érted vagy a dominanciát, a játékot, a helyzetek kialakítását?

… abban viszont biztos vagyok, hogy ebben a csomagban ennyi van.

Biztos vagyok benne, hogy a játékosok képességének összessége és az edzői stáb sokkal többre képes a jelenlegi állásnál. Még nagyon sok meccs van hátra, és én javuló tendenciát látok; ha az eredményességben egyelőre nem is, de a hozzáállásban és a játék minőségében igen.

[Chino]

Szerintem egy 23 mérkőzéses intervallumot lehet mérvadónak tekinteni és a lényeg pontosan az, hogy nem billeg ide-oda, hanem ez a két része konstans és olyan különbség van közte, ami képtelenség hogy véletlen lenne. Nem a 3., 6.7.,10. meccset vettem külön, aztán az 1.,2., 11., 14. másik részbe stb.
És erről a szezonról eddig csupán ez a 23 meccs áll rendelkezésre. De ha csak szezon végén értékelünk, alkotunk véleményt akkor az eddigi, túlnyomó részt negatív felhangok Xavival, a játékosokkal, vezetéssel kapcsolatban mitől lennének kicsit is mérvadók!?

A kezdőcsapatunk kb 70%-a ugyanaz, mint tavaly. Ez már egy elég komoly, több mint 70 mecccses minta. Ha megnézed az átlagot, azt látod, hogy tökugyanaz. Nem hasonló, nem nagyjából hasonló, nem körülbelül hasonló, hanem hajszálpontosan ugyanaz. Meccsenként 1,8 gólt rúgtunk akkor is, most is. Ha jön egy fellángolás, akkor biztos lehetsz abban, hogy nem fog sokáig tartani, mert a rendszerben hosszú távon nincs több. Utána jönni fog a valóság, ami visszarángatja a mutatónkat az átlaghoz.

Kis mintákat azért sem érdemes kiragadni, mert ott néhány mérkőzés erősen torzítja a mini átlagot. Volt a szezonnak egy olyan 5 meccses sorozata, amikor sorozatban 4, 2, 5, 5, 3 gólt rúgtunk. 3,8 gól meccsenként. De ha elővesszük a több mint 70 meccses mintát, akkor olyan szépen belesimul, mint kaméleon a környezetébe.

Értem, hogy az a felvetés, hogy jött egy törés, és hirtelen romlott el minden. De ez szerintem nem állja meg a helyét, mert nem egy negatív törés jött el, hanem volt egy kiugró kis sorozat. Nem a kiugró kis sorozat az átlag, amihez képest most visszaromlottunk, hanem a mostani állapot van közelebb az átlaghoz, és előbbi volt egy valószínűtlen kiugrás.

Negatív felhangok azért vannak, mert sokan úgy gondolják, hogy ez az átlag, ami ebben a csomagban van, nem elég. Vannak, akik az edzőt hibáztatják, vannak, akik a játékosokat, vannak, akik mindkettőt. Én nem tudom, melyik áll a legközelebb a valósághoz, abban viszont biztos vagyok, hogy ebben a csomagban ennyi van, és csak külső segítséggel, új emberekkel tud javulni.

Inkább a "gálakezdő" ugyanaz, mert idén nagyon nehéz lemérni, hány meccsen állt össze egy kezdőhöz konvergáló csapat, de ez már egy másik téma.

Ha a tavalyi szezont nézzük, akkor is egy 1,7-1,8-as átlagról beszélünk, egy évet pedig lehet mérvadónak venni. És ez folytatódott idén egy nagyságrendileg hasonlóval (minimális eltérés felfelé) aztán jó ideje ez konstans bőven egy alatt van.
De ami leginkább feltűnő ebben, és amire visszavezethető az a helyzetkihasználás. A lehetőségek számában nincs ilyen szignifikáns különbség, az értékesítés ellenben radikálisan visszaesett.
És ez egy olyan aspektus, ami képes változni, ha nem is egyik meccsről a másikra, de fokozatosan mindenképp. Hogy így lesz-e az nagy kérdés, közel sem biztos és jönnek a további pontvesztések, de ki is lehet lábalni a hullámvölgyből.

[gránit]

Szerintem egy 23 mérkőzéses intervallumot lehet mérvadónak tekinteni és a lényeg pontosan az, hogy nem billeg ide-oda, hanem ez a két része konstans és olyan különbség van közte, ami képtelenség hogy véletlen lenne. Nem a 3., 6.7.,10. meccset vettem külön, aztán az 1.,2., 11., 14. másik részbe stb.
És erről a szezonról eddig csupán ez a 23 meccs áll rendelkezésre. De ha csak szezon végén értékelünk, alkotunk véleményt akkor az eddigi, túlnyomó részt negatív felhangok Xavival, a játékosokkal, vezetéssel kapcsolatban mitől lennének kicsit is mérvadók!?

A kezdőcsapatunk kb 70%-a ugyanaz, mint tavaly. Ez már egy elég komoly, több mint 70 mecccses minta. Ha megnézed az átlagot, azt látod, hogy tökugyanaz. Nem hasonló, nem nagyjából hasonló, nem körülbelül hasonló, hanem hajszálpontosan ugyanaz. Meccsenként 1,8 gólt rúgtunk akkor is, most is. Ha jön egy fellángolás, akkor biztos lehetsz abban, hogy nem fog sokáig tartani, mert a rendszerben hosszú távon nincs több. Utána jönni fog a valóság, ami visszarángatja a mutatónkat az átlaghoz.

Kis mintákat azért sem érdemes kiragadni, mert ott néhány mérkőzés erősen torzítja a mini átlagot. Volt a szezonnak egy olyan 5 meccses sorozata, amikor sorozatban 4, 2, 5, 5, 3 gólt rúgtunk. 3,8 gól meccsenként. De ha elővesszük a több mint 70 meccses mintát, akkor olyan szépen belesimul, mint kaméleon a környezetébe.

Értem, hogy az a felvetés, hogy jött egy törés, és hirtelen romlott el minden. De ez szerintem nem állja meg a helyét, mert nem egy negatív törés jött el, hanem volt egy kiugró kis sorozat. Nem a kiugró kis sorozat az átlag, amihez képest most visszaromlottunk, hanem a mostani állapot van közelebb az átlaghoz, és előbbi volt egy valószínűtlen kiugrás.

Negatív felhangok azért vannak, mert sokan úgy gondolják, hogy ez az átlag, ami ebben a csomagban van, nem elég. Vannak, akik az edzőt hibáztatják, vannak, akik a játékosokat, vannak, akik mindkettőt. Én nem tudom, melyik áll a legközelebb a valósághoz, abban viszont biztos vagyok, hogy ebben a csomagban ennyi van, és csak külső segítséggel, új emberekkel tud javulni.

[Chino]

Azért nem véletlen, hogy addig volt egy 2,2-es gólátlagunk, de ha a Betis kiütését kivesszük akkor is 1,89.
Ezt követően lement 0,77 !!-re. Míg addig 10 meccs alatt kétszer lőttünk csak 1 gólt (plusz egy 0:0), azon kívül mind 2 vagy több.
A Clasicótól kezdődően 7-ből mindössze 2 meccsen jutottunk el két gólig, a többi mind 1 vagy 0.

Ezzel az a probléma, hogy ezek nagyon kis minták. 7 meccses mintákat figyelünk, ez egy teljes szezonnak egy elenyésző része. Az első 7 meccs éppúgy lehet fellángolás, mint az utóbbi 7 meccs "hullámvölgy". Semmivel nem lehet mérvadóbbnak tekinteni. Ha a teljes szezont figyeljük, kijön egy átlag, aminek nyilván van egy szórása év közben, de ezeket az átlagtól való eltéréseket, amiket néhány egymást követő meccsen látunk (pl. a Betis és Antwerpen elleni ötös egymás után), nem lehet az egész szezonra kivetíteni. A baj pedig az, hogy az átlag változatlan. Útközben kibillen erre-arra, fentebb is, lentebb is, de állandó. Ez a baj. Lesz teendőnk nyáron.

Szerintem egy 23 mérkőzéses intervallumot lehet mérvadónak tekinteni és a lényeg pontosan az, hogy nem billeg ide-oda, hanem ez a két része konstans és olyan különbség van közte, ami képtelenség hogy véletlen lenne. Nem a 3., 6.7.,10. meccset vettem külön, aztán az 1.,2., 11., 14. másik részbe stb.
És erről a szezonról eddig csupán ez a 23 meccs áll rendelkezésre. De ha csak szezon végén értékelünk, alkotunk véleményt akkor az eddigi, túlnyomó részt negatív felhangok Xavival, a játékosokkal, vezetéssel kapcsolatban mitől lennének kicsit is mérvadók!?

[gránit]

Azért nem véletlen, hogy addig volt egy 2,2-es gólátlagunk, de ha a Betis kiütését kivesszük akkor is 1,89.
Ezt követően lement 0,77 !!-re. Míg addig 10 meccs alatt kétszer lőttünk csak 1 gólt (plusz egy 0:0), azon kívül mind 2 vagy több.
A Clasicótól kezdődően 7-ből mindössze 2 meccsen jutottunk el két gólig, a többi mind 1 vagy 0.

Ezzel az a probléma, hogy ezek nagyon kis minták. 7 meccses mintákat figyelünk, ez egy teljes szezonnak egy elenyésző része. Az első 7 meccs éppúgy lehet fellángolás, mint az utóbbi 7 meccs "hullámvölgy". Semmivel nem lehet mérvadóbbnak tekinteni. Ha a teljes szezont figyeljük, kijön egy átlag, aminek nyilván van egy szórása év közben, de ezeket az átlagtól való eltéréseket, amiket néhány egymást követő meccsen látunk (pl. a Betis és Antwerpen elleni ötös egymás után), nem lehet az egész szezonra kivetíteni. A baj pedig az, hogy az átlag változatlan. Útközben kibillen erre-arra, fentebb is, lentebb is, de állandó. Ez a baj. Lesz teendőnk nyáron.

[Chino]

Szóval higy is lesz jobb a támadó hatekonysagunk rövid időn belül ?

Amilyen hirtelen jött ez a visszaesés, úgy vissza is találhatunk arra az útra mint a szezon elején.
Talán a Clasicó tett be nagyon a csapatnak. A nyilatkozatokból, játékosok viselkedéséből, mozgásából is le lehetett szűrni hogy nagyon maguk alatt vannak és úgy tűnik ezt nem igazán tudták megemészteni. Ha a dekoncentráltságot, kritikán aluli helyzetkihasználást mentális problémára vezetjük vissza, ez lehetett kiváltó ok.

Azért nem véletlen, hogy addig volt egy 2,2-es gólátlagunk, de ha a Betis kiütését kivesszük akkor is 1,89.
Ezt követően lement 0,77 !!-re. Míg addig 10 meccs alatt kétszer lőttünk csak 1 gólt (plusz egy 0:0), azon kívül mind 2 vagy több.
A Clasicótól kezdődően 7-ből mindössze 2 meccsen jutottunk el két gólig, a többi mind 1 vagy 0.

Ha ehhez hozzávesszük a Bl-t, ez pont a felénél volt. Ugyanazokkal a csapatokkal játszottunk 3/3-as győzelmi aránnyal, 8 rúgott góllal, ezután volt egy 3/1, 4 góllal.
És a játék minőségén is látszott változás. Addig is voltak szenvedős meccsek, de a Soci, Alaves, Sahtar, Rayo zsinórban elég csúnya és a tabellán elfoglalt helyezést is azóta.


Szerintem kijelenthetjük, hogy elég hirtelen kezdődött ez a széria, nem egy hosszú folyamat volt. Én ezért bízok abban, hogy ez csak egy hullámvölgy és ha visszatalálunk a szezon eleji góltermeléshez, amihez a lehetőségek adottak, akkor változni fog a jelenlegi helyzet.

[brazilfan]

Szóval higy is lesz jobb a támadó hatekonysagunk rövid időn belül ?

Rovid idon belul ket utat latok:
1. Megtorik a jeg a csatarainknal
2. Roque es Guiu

3. Elvileg Pau Victort is be lehetne tenni, gólerős, több poszton is játszik, és a tinédzser Roquéval, Lamine-nal és Guiuval ellentétben már 22 éves.
Azért csak elvileg, mert Xavi akkor sem tette be, amikor Lewandowski és Raphinha is lesérült.

[Andris]

Szóval higy is lesz jobb a támadó hatekonysagunk rövid időn belül ?

Rovid idon belul ket utat latok:
1. Megtorik a jeg a csatarainknal
2. Roque es Guiu

[baas11]

Szóval higy is lesz jobb a támadó hatekonysagunk rövid időn belül ?

[Chino]

Én speciel nem gondolom, hogy a helyzetek értékesítése szerencse kérdése.

Legalábbis nem általánosságban.

Azt viszont gondolom, hogy legtöbbször az edző szemszögéből igenis szerencse kérdése.

A helyzetek állandó kihagyása egy koncentrációs illetve mentális blokk eredménye szerintem (első sorban), azon felül, hogy nyilvánvalóan hiányoznak azért képességek is a támadóinkból.

Elöljáróban annyit, hogy nálunk jelenleg nem csak és kizárólag a helyzetek kihasználása a problémák oka, akkor sem, ha azt tartod elsődlegesnek, vagy mindent ezzel próbálunk megmagyarázni.
(annó Messi góljai sokmindent söpörtek a szőnyeg alá, ma nincs ilyen seprűnk)

A vastagon szedett kivételével teljesen egyetértek és a vastagon szedett helyére én azt írnám, hogy elsősorban az edző képességei segíthetnek a legtöbbet a koncentrációs és mentális blokk feloldásában.

Sót, talán még az én fogalmazásom is óvatosan visszafogott, mert úgy lenne a helyes, hogy ez kifejezetten edzői feladat. Ez a felkészítés elengedhetetlen részét kell, hogy képezze.

Általános iratlan törvény ugyanis, ha egy játékos az edzője szerint nem képes kellő koncentrációval a pályára lépni, akkor nem teszi a kezdőbe vagy akár a keretbe sem. Edzői feladat ennek megítélése, ahogy a felelősség is minden esetben az edzőé.

Egyébként a vastagon szedett mondat ebben a mai Barcát körülvevő "szöveg"környezetben kifejezetten Xavi felmentését sugallja mindenféle felelősség alól.

A helyzetkihasználás és a mentális felkészültség sok esetben kéz a kézben járnak és ezt nem is vitathatja, vitatja senki. Ugyanakkor egy Lewandowskinál nem hiszem, hogy bármilyen beszélgetés, személyre szabott mentális felkészítés bármilyen előrelépést is hozna. Egy ilyen játékos, aki gyakorlatilag már mindent megélt, ami a játékhoz és ahhoz szorosan kapcsolódó aspesktusokhoz kapcsolódik.

Nyilván egy Raphinha, Torres teljesen más tészta és való igaz, hogy hozzátartozik az edző feladataihoz a mentális felkészítés, lehet akármilyen felkészült taktikailag, ha nincs semmi pedagógiai érzéke.
Viszont a játékosok nagy része kollektíven jár sportpszichológushoz, alkalmaznak a klubok szakembert és ha ők nem érnek el sikert az edző nem tudom mennyit tud ehhez hozzáadni. Nyilván a bizalmat és hasonló dolgokat sok esetben csak ő tudja át/megadni. Nyilván ha mérközés utáni interjúban konkrétan játékosokat nevez meg bűnbakként, mint például Koeman nagyon rossz irány, az hogy Xavi mit mond, hogyan viselkedik az öltözőben azt nem tudjuk.

Viszont sokszor biztosan hatásos, mert a második félidőre rendre sokkal aktívabban, tüzesebben jövünk, ez nem tudom minek köszönhető, de meccs előtt el kellene lőni.

[Peter]

Én speciel nem gondolom, hogy a helyzetek értékesítése szerencse kérdése.

Legalábbis nem általánosságban.

Azt viszont gondolom, hogy legtöbbször az edző szemszögéből igenis szerencse kérdése.

A helyzetek állandó kihagyása egy koncentrációs illetve mentális blokk eredménye szerintem (első sorban), azon felül, hogy nyilvánvalóan hiányoznak azért képességek is a támadóinkból.

Elöljáróban annyit, hogy nálunk jelenleg nem csak és kizárólag a helyzetek kihasználása a problémák oka, akkor sem, ha azt tartod elsődlegesnek, vagy mindent ezzel próbálunk megmagyarázni.
(annó Messi góljai sokmindent söpörtek a szőnyeg alá, ma nincs ilyen seprűnk)

A vastagon szedett kivételével teljesen egyetértek és a vastagon szedett helyére én azt írnám, hogy elsősorban az edző képességei segíthetnek a legtöbbet a koncentrációs és mentális blokk feloldásában.

Sót, talán még az én fogalmazásom is óvatosan visszafogott, mert úgy lenne a helyes, hogy ez kifejezetten edzői feladat. Ez a felkészítés elengedhetetlen részét kell, hogy képezze.

Általános iratlan törvény ugyanis, ha egy játékos az edzője szerint nem képes kellő koncentrációval a pályára lépni, akkor nem teszi a kezdőbe vagy akár a keretbe sem. Edzői feladat ennek megítélése, ahogy a felelősség is minden esetben az edzőé.

Egyébként a vastagon szedett mondat ebben a mai Barcát körülvevő "szöveg"környezetben kifejezetten Xavi felmentését sugallja mindenféle felelősség alól.

[gránit]

Kizártnak tartom, hogy csak annyit mondott volna neki, hogy ne komplikáld túl. Biztos vagyok benne, hogy nagyon alaposan és hosszasan készülnek a játékosokkal. Abban valószínűleg egyetértünk, hogy a felkészülés személyre szabott is kell hogy legyen, és a játékosok egyenként is fel legyenek készítve a mérkőzésekre. Én azt gondolom, hogy a legnagyobb önbizalmat az adja, ha egy játékos pontosan tudja, hogy mit kell megvalósítania a pályán, mi az ő szerepe a csapat játékában. Ahogy a diák is akkor a legmagabiztosabb, ha tudja az anyagot. Akkor kezd el remegni, és az tölti el félelemmel, ha nem tudja.

[bence0330]

Ha csak annyiról szólna, hogy ne komplikáld túl, elég sokaknál kiszakadna a gólzsák.

A példa arról szólt, hogy valószínűleg konkrétabb okai vannak a problémáknak, és nem a pszichológus az, aki ebben elsősorban tud segíteni.

Nem emlékszem, lehet, hogy ezt a szerkesztésbe írtam már, amit azóta tettem, passz, lehet.

Nem annyiról szól csak. A lényeg, hogy VININÉL annyiról szólt. Raphinhánál valami egész másról szólna pl biztos, Ancelotti szerintem 2 meccs után kitalálná, miről, és mit mondjon neki.

Nyilván Xavit nem akarom a futballtörténelem talán legjobb pedagógusához hasonlítani, nagyon nem igazságos, csak egy szélsőséges példa volt.

[gránit]

Ha csak annyiról szólna, hogy ne komplikáld túl, elég sokaknál kiszakadna a gólzsák.

A példa arról szólt, hogy valószínűleg konkrétabb okai vannak a problémáknak, és nem a pszichológus az, aki ebben elsősorban tud segíteni. Egy összeszedett, összefogott koncepció biztonságérzetet ad a játékosnak. Eric Garcia a Gironában például közel sem tűnik akkora lúzernek, mint Barcelonában. De egy Gironáéval szemben a mi játékunk sokkal inkább tűnik ad hocnak, véletlenszerűnek, ők sokkal célirányosabban játszottak, tudták, hogy akarnak nyerni, és ez a játékosoknak is nagyobb biztonságérzetet, önbizalmat nyújt.

[bence0330]

A pszichológia rég nem arról szól a profi sportvilágban, hogy ha padlón vagy, menj el. Nem csak ott nem, de most maradjunk ennél. Nyilván gyogyósok gyülekezetéről sem, de ezt te is szemléltető túlzásnak használtad gondolom, akkor ezt is hagyjuk.

Ez mindennapi fejlődés, szinten tartás, növekedés, személyiségfejlődés, de ami itt szerintem fontosabb, a mindennapi focivilággal kapcsolatos dolgokkal való foglalkozás. A sajtó már brutális, és bár tuti nem youtube kommentek olvasásával töltik a szabadidejüket a játékosok, a lényegi része elér hozzájuk. Hatalmas a nyomás, napról napra. Bekerülök a kezdőbe? (Megint Lewy kezd helyettem? ) Mi lesz ha kihagyom a helyzetem? Cserekapus vagyok, egy évig ültem a padon, hogy védjek ilyen hirtelen Barca-szinten? Most jöttem a Gironából, amúgy sem vagyok egy sztár, és a Barcához szerintem sem vagyok elég, de azért megpróbálom, de nem megy.

Vagy gondolj akár csak abba bele, mi lehet nálunk, ha arról szól minden hír, hogy kell a 2,8 millió egy meccsért. Óriási nyomás. Ha valaki kihagy 4 ziccert, már a fejét veszik. Mindig van valami új, amit karban kell tartani. Ne magadból indulj ki, mert teljesen más szerintem az a világ. Sőt, a pszichológia sok esetben már preventív módon megy. A mentális állapot itt nem azt jelenti, mint nálam vagy nálam, mondjuk depressziós vagy szorongós vagy/vagyok. Mint ahogy amikor leírom Lewyről, hogy szerintem kikészült fizikailag is, nem úgy értem, hogy ne tudná lefutni a maratont akár még meccs után. Nálunk erről szólna. Náluk arról, hogy nem tudja már azt a magas szintű 100%-ot nyújtani, ami kell azon a szinten.

Amúgy az szerintem megy - végre Xavi hozott ide sok év után egyet, bár nem tudom, mennyire jó -, én valami másra gondolnék. Mint mikor Ancelotti odament Vinihez és annyit mondott neki: ne komplikáld, csak rúgd rá első szándékból. Aztán kiszakadt nála a gólzsák.

[gránit]

Én azt gondolom, hogy a leépüléseknek ahhoz van köze, amit Safranek írt. Stílusából jócskán vesztett klub vagyunk, amely akar egyajta játékot játszani, de ezek a játékosok nem feltétlenül ebben jók. Coutinho is talán ennek volt az áldozata. Helyzeteink vannak, de nincs igazi minta a játékunkban. Eléggé ad hoc, és ebben sok játékos el tud veszni. Griezmann is.

Inkább ebben látom a problémát, mint bármiféle pszichológiában. Nem hinném, hogy gyogyósok gyülekezetéről van szó, akiknek állandóan ilyen segítségre lenne szükségük. Nyilván van, amikor valakinek az élete padlón van, és egy szakember segít. De hogy állandóan pszichológus után kiáltunk az egész csapatnak, az szerintem nem a valós problémára mutat, hanem inkább a fentiek.

Elképzelem, ahogy Ferran Torres szorongva ellátogat dr. Csernushoz, aki a széken elfolyva, elterpeszkedve fogadja.

"Mi bajod van."
"Hát.. Izé... Doktor úr... Mostanában... Mindent kihagyok."
"És? Akkor minek hozzám jössz. Focizni tudsz? AZT KÉRDEZTEM FOCIZNI TUDSZ?"
"Hát.. Izé.. Azt hiszem, igen."
"Mennyi volt a legtöbb, amit egy bajnokságba rúgtá?"
"Hát... Évekkel ezelőtt lőttem hét gólt."
"Hét gólt... Az majdnem annyi, amennyit a nagyanyám. Szal. AZT KÉRDEZTEM MINEK HOZZÁM JÖTTÉ?????"

A pedagógia nagyon fontos. De nem hiszem, hogy dilisek gyülekezete ez, akiknek elsősoban állandó mentális segítségre lenne szükségük. Mert akinek másfél évig folyamatosan mentális segítségre van szüksége, főleg csapat szinten, arról nem a futballcsapat jut először eszembe...

A pedagógia fontos. Hogy legyen mintája a játékunknak, hogy a játékosok pontosan tudják, mi a feladatuk, mi a játékostársuk feladata, a csapat tagjai álmukból felkeltve is tudják, milyen szituációban mit kell tenniük, és mit fog a társuk tenni. A videóelemzések is nagyon fontosak, felkészülni az ellenfélből, megtalálni annak gyengepontjait, ebben óriási különbség van stáb és stáb között.

Inkább a játékunk ad hoc jellegében látom a problémát, mintsem abban, hogy valami gyenge idegzetűek társasága lenne. Jónéhány játékosunk pedig egyszerűen nem volt jó igazolás. Ebben Romeu viszi a prímet, de sajnos nincs egyedül.

[LG]

Hát de ha nehezen megfogható, akkor egy csapatsportban pontosan mit kéne csinálnia egy edzőnek? Ráadásul ezért írtam, hogy egy csomó játékhelyzetben meg nincs gond.. csak nagyon specifikus helyzetekben jön elő ez a bizonyos dolog.
Mentális blokknak írom, és annak is gondolom, nem pedig mentális gyengeségnek, ami a mostani helyzetünket illeti.
Szerintem semmilyen edzőnek nincsen a kezében olyan dolog, ami kifejezetten ezt tudja célozni. A türelmet és támogatást, kitartást leszámítva. Viszont ugyanezt meg a szurkolók is hozzátehetik, legalább annyira számít(ana). Sajnos még nekem sem igazán megy, legalábbis sokszor nem.

Ehhez kellene szerintem a Bence által is emlegetett pedagógiai érzék. Minden játékos más személyiség, és nem mindenkin segít ugyanaz. Valakinek segíthet, ha a gyenge forma ellenéri is erőlteti őt tovább az edzője. Valakinél lehet kontraproduktív: érzi, hogy meg kellene hálálnia a bizalmat, és egyre frusztráltabb lesz, amikor újra és újra sikertelen lesz. A szintén Bence által felhozott tavalyi Ferrán szenvedés jó példa erre.

A vezetőedzőn is múlik ezek a dolog, de nem csak rajta. Gondolom vannak a klubnál a sportpszichológusok, akiknek ilyenkor segítenie kéne. De ez valahogy nem működik, és ez nem új keletű dolog. Pl. Coutinho a PL arca volt korábban. Hozzánk igazolt, jól is kezdett, aztán idővel annyira elment az önbizalma, hogy rossz volt nézni a szenvedését. Depay is milyen erősen kezdett, aztán telejsen visszaesett. Ferránnál is jöttek az elején a fontos gólok, gólpasszok, aztán belőle is roncs lett (többnyire, 1-2 jó meccse azért akadt azóta is). Szóval valami nem kerek a csapatnál már egy jó ideje. Hogy mi, és kinek a (legfőbb) felelőssége, azt innen nehéz megmondani.

[gránit]

a tavalyi tamado teljesitmenyunk ugyanugy holt gyengenek szamitott, mikozben a vedekezesunk “evszazados” rekordokat dontogetett.

Igen. Nem is az az igazán nagy probléma, hogy több gólt kapunk, hiszen az előző szezon nagyon erős volt ebből a szempontból. Hanem az, hogy sokkal több gólt kapunk. Az 1. helyről visszaestünk a 7. helyre ezen a téren. Tavaly az olyan meccseket, mint a tegnapi, 1-0-ra behúzogattuk.

Sok kritikus hang pont azt emelte ki tavaly, hogy ez mennyire fenntartható, és egy negatív átfordulástól tartottak. Ahogy az is igaz, hogy ezzel nem lenne gond, ha elől javulnánk, és meccsenként lőnénk 2,5 gólt. Csakhogy elől nem sikerül ez a feljavulás, és ezen nem csodálkozok. Van egy kiöregedő Lewandowski, a többiek meg nem nagy gólvágók.

Ami meg a bajnoki versenyt illeti, iden sokkal tobb es erosebb versenytars van, legalabbis egyelore. Sztem a tavalyi osszteljesitmeny ugyanugy nem lenne elegendo.

Ezzel egyetértek. Egyik szemem sír, a másik nevet. A La Liga nagyon megerősödött az elmúlt évek mélypontjához képest. A válogatott is tele van a középcsapatok ifjú tehetségeivel. Én azt gondolom, hogy a spanyoloknak van a legtöbb fiatal tehetségük. Ez természetesen szubjektív, az viszont szerintem tény, hogy a spanyol bajnokság erősödött. A tavalyi teljesítmény valóban nem biztos, hogy idén elég lenne, és éppen ezért vagyok szkeptkus azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi társaság nem kis részére lehetne jövőt építeni. Roque jön, de lehet, hogy még ez sem lesz elég, mert jövőre Lewandowski már teljesen fogatlan oroszlánná válhat. Szükség lesz új emberekre.

[La Masia1]

Ettol fuggetlenul egyetertek, ahogy irtam is, a kepessegek is egyertelmuen hianyoznak a tamadosorbol.

Persze, a "csodához" hiányoznak, de pont az a lényeg, hogy semmilyen extra teljesítményre nem lenne szükség.
Nem az van, hogy "varázsolni" kellene valami igazán komoly eredmény eléréséért.

Hanem az elvárható átlagot kellene hozni.
Az elvárható lenne, - statisztikailag és emberileg is - hogy egy annál nagyobb helyzetből, mint amiből a kb. liga-átlag szintet alulról kapargató Guillamon gólt szerez, markánsan az átlag feletti képességekkel rendelkező Ferran is betaláljon.
És Raphinha is egy kb. hasonló, nem megoldhatatlan szituációban.

Az nem elvárható és igazából lényegtelen, hogy Pedri nem lő gólt egy eleve esélytelen helyzetből. Azok lennének az extrák, de nem azok a gólok hiányoznak.

Véleményem szerint nem elsősorban fejben vannak a problémák. Hanem az, hogy Lewandowskin kívül egy támadónk nincs, aki lőtt volna valaha 15 gólnál többet egy bajnokságban, és ő is ereszt lefelé.

Pont a fentiek miatt szerintem nagyon is fejben vannak a gondok.
Attól, hogy nem klasszikus gólzsákok vannak elől, elvárható lenne, hogy ennyi helyzetből sokkal több gólt rúgjanak. Nem kell ahhoz gólkirályi szinten lenni, hogy egy top csatár hozzon egy átlagos teljesítményt.
Spanyol, portugál, brazil válogatott játékosokról beszélünk.

És itt jön be a szemléletbeli különbség pl. köztünk. Szerintem ezek a játékosok nem ennyit tudnak, mint ahogy te mondod, hanem jelenleg ennyit mutatnak. Abban van a potenciál, ha elkezdik hozni a tőlük elvárható szintet.

[Andris]

Véleményem szerint nem elsősorban fejben vannak a problémák. Ott is lehet, olykor előkerül, hogy Raphinha a Leeds-ben mennyivel többször és hatékonyabban lőtt (bár kétlem, hogy ott betolt buszok tornyosulnának a támadók előtt). De szerintem nem ez a legnagyobb probléma. Hanem az, hogy Lewandowskin kívül egy támadónk nincs, aki lőtt volna valaha 15 gólnál többet egy bajnokságban, és ő is ereszt lefelé. Az meg szintén problémás, hogy kétszer annyi gólt kapunk, mint az előző szezonban. Gólszerzésben ugyanott vagyunk, mint tavaly. Védekezésben nem.

De mondjuk 15 golnal nem is kene tobb, sot 10 is eleg lenne egy szezonra tamadonkent. Nyilvan leszamitva egy 9es golzsakot, meg a tovabbi golokat kozeppalyasoktol es vedoktol. Sokkal fontosabb lenne, hogy ezek jokor es jol elosztva erkezzenek. Lewa hiaba rugott tavaly 20+ golt a bajnoksagban, igencsak komoly gondot jelentett igy is, hogy ezeknek nagy resze osszel szuletett, a maradek pedig mindossze 3-4 kiscsapat ellen.
Ettol fuggetlenul egyetertek, ahogy irtam is, a kepessegek is egyertelmuen hianyoznak a tamadosorbol.

Viszont amit a vedekezesrol es a tamadasrol irsz, az csak akkor stimmel, ha tenyleg csak tavalyhoz viszonyitunk.
De valojaban az van, hogy a tavalyi tamado teljesitmenyunk ugyanugy holt gyengenek szamitott, mikozben a vedekezesunk “evszazados” rekordokat dontogetett. Elobbirol tudtuk, hogy alapveto cel kell legyen a komoly javitas a jovoben, utobbirol pedig tudtuk, hogy soha nem fogjuk tudni megismetelni.
Nem mintha azt akarnam mondani, hogy nem kene kevesebb golt kapnunk, mint iden eddig atlagosan, de ez nagyon nem ugyanaz.

Ami meg a bajnoki versenyt illeti, iden sokkal tobb es erosebb versenytars van, legalabbis egyelore. Sztem a tavalyi osszteljesitmeny ugyanugy nem lenne elegendo.

[gránit]

Véleményem szerint nem elsősorban fejben vannak a problémák. Ott is lehet, olykor előkerül, hogy Raphinha a Leeds-ben mennyivel többször és hatékonyabban lőtt (bár kétlem, hogy ott betolt buszok tornyosulnának a támadók előtt). De szerintem nem ez a legnagyobb probléma. Hanem az, hogy Lewandowskin kívül egy támadónk nincs, aki lőtt volna valaha 15 gólnál többet egy bajnokságban, és ő is ereszt lefelé. Az meg szintén problémás, hogy kétszer annyi gólt kapunk, mint az előző szezonban. Gólszerzésben ugyanott vagyunk, mint tavaly. Védekezésben nem.

[La Masia1]

Semmi vicces nem volt abban, amit írtam. Egy felnőtt játékos nem tud olyan szinten fejlődni a már eleve magas szintjéről - hogy azt az átlagot, amiben az ő szintje is benne van - érdemben felülmúlja.

Dehogynem. Számos játékos lépett szintet felnőtt karrierje alatt. Akkor már írtad volna inkább azt, hogy csak viccnek szántad.

Kérdés, hogy mit értesz "szintet lépés" alatt.
Úgy biztosan nem, hogy a már eleve nagyon magas szinten lévő játékos többet gyakorolt ÉS EZÁLTAL szintet lépett, olyan módon, hogy az új szintjével érdemi hatással lenne bármilyen statisztikára.
Mert erről beszéltünk. Olyan mértékű szintlépésről, ami hatással van pl. az xG-konverzióra.
Saját magához képest mindenki fejlődhet valamennyit bármilyen tevékenységben ha sok gyakorol, de egy eleve magas szinten lévő játékos annyit nem, hogy annak a statisztikát befolyásoló hatása lenne.
Ehhez az lenne a szükséges szintlépés, ha egy eleve top De Bruyne sok gyakorlással felhúzta volna magát Messi szintjére. Gondolom nem azért nem történt meg, mert lusta lett volna gyakorolni...

Egy Michelin-csillagos séf is biztos fejlődik magához képest, ha sokat főz és gyakorol, de teljesen kizárt, hogy olyan mértékben, hogy a "fejlődés utáni szintje" tényleges jelentkezzen, látható és érezhető legyen a már eleve nagyon magas minőségű ételek elkészítésében.

[FCBsteve]

Pontosan milyen mentalis felkeszito treningeket csinal vajon egy fociedzo, ami kifejezetten csak a befejezeseknel ad ellenallo kepesseget?
Mert ezt igy most konnyu mondogatni minden konkretum nelkul, de szerintem ilyen nem letezik. Vegso soron a jatekosok kerulnek abba a helyzetbe es abba a pillanatba, es sok masik jatekhelyzetben meg nem all elo ugyanez ez a dolog, akar ugyanezekkel az emberekkel is...

Kerlek cafoljatok meg, ha letezik ilyesmi, de szerintem ezeket a leblokkolasokat csak idovel, szerencsevel, turelemmel es hatalmas mennyisegu eroltetessel lehet megszakitani.

Szerintem nem konkrétan egy dologra kell gondolni. Ez a sport pszichológiai része, ami nagyon nehezen megfogható, de nagyon látványos tud lenni. Pl. egy Djokovicsnál, aki hiába volt tehetséges, évekig nem tudott kihívója lenni a Federer-Nadal párosnak. Aztán az edzőjével rátaláltak valamire, és olyan szinten lett erős fejben, amivel a két nagy fölé tudott nőni. Csapatsportokban is működik ez, pl. Emeryvel az Aston Villa, Xabi Alonsoval a Leverkursen lett nyerő cspat, pedig előtte szenvedett mindkettő.

Djoko esetében a glutén érzékenységére jöttek rá, így az étkezés módosításával az erőnléte lett (sokkal) jobb, ami a meccsközbeni/végi jobb koncentrációt eredményezte...

[Andris]

Hát de ha nehezen megfogható, akkor egy csapatsportban pontosan mit kéne csinálnia egy edzőnek? Ráadásul ezért írtam, hogy egy csomó játékhelyzetben meg nincs gond.. csak nagyon specifikus helyzetekben jön elő ez a bizonyos dolog.
Mentális blokknak írom, és annak is gondolom, nem pedig mentális gyengeségnek, ami a mostani helyzetünket illeti.
Szerintem semmilyen edzőnek nincsen a kezében olyan dolog, ami kifejezetten ezt tudja célozni. A türelmet és támogatást, kitartást leszámítva. Viszont ugyanezt meg a szurkolók is hozzátehetik, legalább annyira számít(ana). Sajnos még nekem sem igazán megy, legalábbis sokszor nem.

[LG]

Pontosan milyen mentalis felkeszito treningeket csinal vajon egy fociedzo, ami kifejezetten csak a befejezeseknel ad ellenallo kepesseget?
Mert ezt igy most konnyu mondogatni minden konkretum nelkul, de szerintem ilyen nem letezik. Vegso soron a jatekosok kerulnek abba a helyzetbe es abba a pillanatba, es sok masik jatekhelyzetben meg nem all elo ugyanez ez a dolog, akar ugyanezekkel az emberekkel is...

Kerlek cafoljatok meg, ha letezik ilyesmi, de szerintem ezeket a leblokkolasokat csak idovel, szerencsevel, turelemmel es hatalmas mennyisegu eroltetessel lehet megszakitani.

Szerintem nem konkrétan egy dologra kell gondolni. Ez a sport pszichológiai része, ami nagyon nehezen megfogható, de nagyon látványos tud lenni. Pl. egy Djokovicsnál, aki hiába volt tehetséges, évekig nem tudott kihívója lenni a Federer-Nadal párosnak. Aztán az edzőjével rátaláltak valamire, és olyan szinten lett erős fejben, amivel a két nagy fölé tudott nőni. Csapatsportokban is működik ez, pl. Emeryvel az Aston Villa, Xabi Alonsoval a Leverkursen lett nyerő cspat, pedig előtte szenvedett mindkettő.