Titinho írta:Jelenleg 33 fordulón vagyok túl az AS Romával és 7 ponttal előzöm meg a 2. Intert. Az Olasz-kupa elődöntőjén továbbjutottam az Udinese ellen 3-1-el, a döntőben az Inter vár rám. Az EL-ben az elődöntőben a Sporting Lisszabon vár rám.
Ugye itt hagytam abba. Nos...végeztem a szezonnal. Nézzük egyenként.
A
Bajnokságban az első pár fordulót leszámítva, nagyon jól teljesítettem. 35 meccses veretlenségi (37. fordulóban kaptam ki), és 21 meccses győzelmi sorozattal végül bajnok lettem! A 36. fordulóban már eldőlt a bajnokság (ekkor vertem a Fiorentinát hazai pályán 2-0-ra, előtte pedig szintén otthon 3-0-ra a Juvét), mivel maradt a 7 pontos előnyöm, így 98 ponttal, valamint 89 rúgott és 13 kapott góllal zártam a szezont. Az év menedzsere Én lettem, Doni a legjobb kapus, Totti a 2. legjobb olasz játékos, Mexés 2. legjobb védő, Vukcevic a legjobb idegenlégiós, Vucinis góllövőlista 3. Az első Del Piero lett 29 góllal 36 meccsen, de nálam Vucinic a sérülése miatt csak 23 bajnokin tudott játszani, de így is lőtt 19 bajnoki gólt. Vukcevic a bajnokságban 9 góllal és 15 gólpasszal zárt.
Az
Olasz-kupában ugye az elődöntőben az Udineset vertem otthon 2-0-ra, idegenben 1-1, így tovább robogtam a döntőbe ahol az Inter várt. Meccs előtt ment a szócsata Mourinhoval, de hiába keménykedett, mivel 11-esek után 5-4-el sikerült behúznom az Olasz-Kupát is! Nagy volt az öröm a csapatnál a két kupa miatt!
És akkor elérkeztünk az
Európa-Ligához. Az elődöntőben ugye megkaptam a Sporting CP csapatát, akiktől előzetesen tartottam, hiszen nem kis ellenfeleket vertek ki az előző körökben (Bayern, Fiorentina, bár én is AZ Alkmaar, Tottenham),. Az első meccsre az Olympicoban került sor, ahol egy hatalmas meccsen, számomra óriási meglepetésként 5-1-re!!! sikerült győznöm Vucinic mesterhármasának köszönhetően! Így egy héttel később, a visszavágón kedvező helyzetből várhattam a találkozót, amin igaz, hogy kikaptunk 3-2-re (1-0, 1-1, 1-2, 2-2, 3-2 nem kis meccs volt ez sem
), de 7-4-es összesítéssel sikerült a döntőbe jutnom! 1961. után tehát nemzetközi kupadöntőbe juttattam a csapatot! A döntőben pedig a Marseillet kiütő Villarreal volt az ellenfelem. Ezelőtt a találkozó előtt már Bajnok és Kupagyőztes voltam, így minden esélyem megvolt a triplázásra.
A döntő egy nagyon kiegyenlített meccs volt, a 18. percben Vukcevic szerzett vezetést, majd a 68. percben egyenlítettek Rossi révén, így ez is a hosszabbításra maradt. A hosszabbítás nem hozott gólt, így jöhettek ismét a 11-esek. Na itt volt még nagy dráma, 8-8-nál álltunk már, de úgy, hogy én is és ők is kihagytak 3-3 tizit, kezdődhetett előlről az egész rúgás. Nilmar kezdte ismét, Doni kivédte, Vukcevic pedig odaállt és felvarrta a jobb felsőbe, így sikerült megnyernem a döntőt, ezzel együtt pedig a Európa-Liga sorozatot! Óriási volt az öröm a csapat háza táján, a nevemet a szurkolók már imába foglalták, nem győztek dícsérni, hogy 1961. után sikerült megnyerni a 2. számú európai kupasorozatot. Vucinic itt 9 góllal zárt, de nem lett gólkirály mivel Liédson lett az első 12 góllal. Vukcevic itt is gólpassz király lett 11 gólpasszal, az Év csapatába 5-en kerültek be: Doni, Mexés, De Rossi, Vukcevic, Vucinic.
Így tehát az első (2008/09-es) szezonomban sikerült túlszárnyalnom minden képzeletet (a vezetőség mondta ezt
) és sikerült
TRIPLÁZNI a csapattal!
Az összteljesítményt tekintve, akik a legjobbak voltak:
Vucinic (csatár) - 33 meccs, 29 gól, 5 gólpassz.
Vukcevic (irányító) - 43 meccs, 14 gól, 29 gólpassz.
De Rossi (vkp) - 46 meccs, 10 gól, 9 gólpassz.
Di María (bal szélső) - 38 meccs, 14 gól, 11 gólpassz.
Totti (cserecsatár) - 32 meccs, 22 gól, 4 gólpassz.
Rosella Sensi még május elején szerződéshosszabbítást kínált, mivel jelenlegi szerződésem csak erre az évre szól és így a szezon végén lejár. Gondolkodási időt kértem a szezon végéig amit el is fogadtak. Most megjött újra a hosszabbítás, de még nem döntöttem. Eléggé fellendítettem a csapatot, mind szakmailag, mind gazdaságilag, de nagyon hívnak más csapatok is, mint Pl. AC Milan (őket kizártam egyből), Man.City (8. helyen végeztek, már ki is rúgták Hughest), Valencia (4. helyen végeztek, de valamiért váltani akarnak). Szóba kerültem még a Liverpoolnál (6-ok lettek) és a Sevillánál (8-ok lettek).
Ezek közül csak is egy lenne számomra megfelelő és ugyanúgy kihívás, mint amikor leültem a Roma kispadjára. Ez pedig a
Valencia lenne. Nemtudom, hogy hogyan állnak gazdaságilag, de szerintem nem rosszabbul mint amikor átvettem a Romát, mégis sikerült egy ütős kis csapatot összehozni és mindent megnyerni. De akkor Vukcevicet valahogy meg kéne venni a Valenciával is, lehet szerződést hosszabítok vele és kap egy 4-5 milliós kivásárlási árat (az értéke 8,5 millió).
Lehet, hogy úgy fogom csinálni, hogy elmegyek a Valenciához, ott kb. 2 év alatt megpróbálom megnyerni amit lehet és akkor onnan pedig irány Anglia, pl. Arsenal vagy Tottenham. Azt kéne elérni, hogy 3 országban, 3 csapattal legyen meg a Bajnoki győzelem és mellé még a hazai kupák. A BL-ben meg majd ahogy esik...de ott is jó lenne még egy pár győzelem!
Na majd írok, hogy miként sikerült továbblépnem!
Ez most tényleg jó hosszú lett, köszi ha elolvastad!
Na peace!
Keress magadnak!
Légyszi segítsetek!
Mondjuk úgy, hogy két szék közé ültem.
Na mondom de jó...nem így akartam távozni Rómából, de ha már így alakult akkor nincs mit tenni, elfogadtam a szerződésem felbontását. Ha nem fogadtam volna el és így maradtam volna, akkor az rossz fényt vetett volna rólam a többi klub számára. (ezt a levélben leírva így kaptam meg) Mondom oké. De közben ugye örültem, mert a Valenciánál már bent volt a jelentkezésem. Eltelt 3 nap, erre június 7-én jött a levél. A Valencia elutasítja a jelentkezésedet! 
