messideco írta:
Amit hiányolok az egyháztól, az az, hogy szóljon a 21. század emberéhez, és hajtson végre olyan -nem elemi- változásokat, amik szükségesek a kereszténység elfogadásához.
Igen, egyértelműen be kellene fejezniük végre a népbutítást és nem a képmutatást és a rongyrázást elősegíteni - mint falun - hanem közösséget építeni. Néhány fiatal atyában lenne ehhez kedv, elszántság és akarat, de őket az öreg plébánosok jól "eltemettetik" kis világvégi plébániákon, ahol nem tudnak belekavarni az évszázados szokások gyakorlásába.
A mi templomunkban volt ilyen "reform" atya, a plébános úr 1 évig tűrte meg, aztán elhelyeztette.
Pedig a kulcs a fiatalság, őket kell megszólítani és olyan közösségi rendezvényeket tartani, olyan foglalkozásokat, ahol amellett, hogy jól érzik magukat, még a hitük is erősödhet.
A dolog szépen alakult is - aktív részese voltam - de a konzervatív / 40 éve felettiek agymosását küldetésnek tekintő konzervatív plébános / ezt nem nézte jó szemmel - hogy az ifjúsági hittanról még este 10 órakor is harsány vihogás szűrődik ki, mert éppen Activity-t játszunk és közben nápolyit, ropit és sütiket eszünk, mert minden hittanra vittünk és az atya is mindig vett valami nasit
A fiatalok többsége átlátja, hogy az egyszerű nép hozzáállása az egyházhoz képmutatásra épül és ebben nem akar részt venni, bár a szülők és nagyszülők társadalmi pozíciójuk megtartása / féltése okán erőltetik.
Sok fiatal ettől megcsömörlik és hátat fordít az egésznek, valamint megkérdőjelezi a hitet magát.
Van-e értelme hinni abban, amit erőltetnek és belemagyaráznak mindent, amitől az ember gyomra forog?
Akarok-e hinni ebben, amikor csak képmutatás az egész?
Hihetek-e úgy, hogy nem járok templomba és nem veszek részt a heti kötelező rongyrázásban?
Ezeket a kérdéseket sokan föl sem teszik maguknak, csak egyszerűen ateistának titulálják magukat, pedig alapjában véve nem a hittel van bajuk és itt vissza is kanyarodtunk oda, ahol kezdtem az egész hozzászólást.
messideco írta:Szerintetek miért alakul ki ennyi, már már elmebeteg szekta?
Miért-miért? Azért, mert az egyházba tömörülés és hangzatos példabeszédek kántálása hatalmat ad az emberek tudata és akarata fölött, de elsősorban a pénztárcájuk fölött. Ezért.