Ennek pszichikai oka van.

Elvesztene a varázsából, ha azt mondom valamire na itt a tökéletes, egyszerűen a maximumra való törekvés csorbulna meg.Onnantól kezdve nem lenne értelme filmet nézni, mert akkor minek és hova?
Egy tanáromtól meg edzőmtől tanultam ezt a fajta gondolkodást, volt egy matektanárom, hibátlan dolgozatra odaírta 59/60, mert ha megadnám a 60at, már azt gondolnád, tudod az anyagot, pedig soha nem fogod tudni tökéletesen.
Ezért nincs 10/10es film sem, ezért nincs olyan hogy ez maximum volt stb
Amúgy csak ha már idetévedtem kicsit kiüssem a biztosítékot.

Tudom itt nagy kedvenc az Incepció, na én is megnéztem nemrég, a téma mondanom sem kell remek, de az én kis "galamblelkemnek" sok volt a piff-puff, lövöldözés, akció stb, azt meg sem említem, hogy a csaj megfordítja a világot, s társai absztrakt dolgoknál azért gondolkoztam, hogy nekem ez így sok lesz és visszatérek a valóságba és kikapcsolom a TV-t mert hülyeségekre nem vagyok kíváncsi.
Nem mondom, hogy nem volt olyan film, hogy azért izgatott mi történik, de olyan nagy hátast nem vágtam, pedig az álomkérdés még foglalkoztat is, miután "komoly" gondjaim vannak vele.
Jók voltak a szereplők, érdekes volt az ötlet, csattanók voltak benne, de abszolút nem tenném oda a polcomra, hogy na ebből is tanultam valamit.
Összegezve egy 6,5/10 DiCaprio jó volt, a nője nagyon idegesített, de lehet csak a szinkronhang,

de valamiért ellenszenves volt, meg a kis állandó kíváncsi "építész", de a hamisító tetszett, szóval még egyszer a téma érdekes volt, de azért na.
