Én is elég sokáig a nyomógombos telót favorizáltam, főleg a csúsztathatók jöttek be. A 3310 hőskorszaka után rámentem a SE W szériájára, két ilyen walkmanmobilom volt. Nekem nem "kiegészítő" a telefon, hanem telefon

Az a lényeg, h a zene jól szóljon rajta meg tudjak beszélni, írni plusz mondjuk a fácse fusson, azt csoki.
Most egy SE Aino-val karistolok. Amikor ezt újítottam, gondolkodtam az érintősön, de aztán vhogy a gombos megoldást is favorizáltam, így ebben a telefonban ilyen félmegoldást találtam
A média dolgokat elérem tapival, de a menü, üzi, stb már gombos
Megvan asszem 4 éve és egy rossz szavam nem lehet rá. Meg dizájnos a bluetooth-os headset hozzá
Aztán mostanában egyre jobban matekozok egy tapis telón. Csak nem túl sok olyat találtam, ami igazán tetszene, főleg ha az árával együtt nézem
Majd kialakul.
Ájfónon egyáltalán nem gondolkodtam, vmiért nekem sem begyere. Átbeszéltétek mennyire státuszszimbólumként kezelik már általános iskolás szinten, ebbe nem mennék bele, hasonlóak a tapasztalataim. Egyáltalán nem vagyok ellene a márkának, sőt, igazán tetszik. Elpötyögtem vele, amikor volt a kezem ügyében egy-egy ilyen jószág és egyáltalán nem rossz, ellennék vele.
De nekem azért sem kell, mert elég zárt a dolog, nehéz kommunikációra bírni más készülékkel

De még inkább pont azok a kis csírák miatt, akik annyira villognak vele a semmire, hogy egyszerűen fájdalom. 70-80% simán el van veszve a telefonjában, én meg nem akarok kockáztatni, hátha engem is berántana
Szép meg jó, de egyelőre nem érdekel a dolog.
Tényleg érdekes cikk.