Deus írta:
Ha jól értelmezem, arra gondolsz, hogy a pingpong labdás víz megy fel? Ha igen, akkor
Nálam meg pont fordítva jött ki az elmémben

A pingpong labdás víz megy le. Mivel felhajtó erő miatt nyomná le a vízzel teli edényt, hogy felszínre jusson a labda. (A víz sűrűbb mint a pingpong labda (levegő)). Mint pl. a Balatonon a teniszlabdát nyomod le a vízbe, és érzed a kezedben hogy jönne már fel a teniszlabda a vízfelszínre. Csak Balaton az nem megy le, mert fix talajon van. De ha mérleget veszünk figyelembe, akkor már látható a hatása.
A betongolyós/fémgolyós vízben a golyónak nincs felhajtó erőhatása, mert nehezebb a víznél, ergo lefelé megy. De mivel kivan kötve, ezért nem nyomja le a mérleget, tehát állna.
felhajtóerő nem függ a sűrűségétől,szóval hat rá. (szerk:bocs,ez nem pontos. lehet sűrűségből is származtatni) F=m*g*V. felhajtóerő=tömeg*grav(9,81)*térfogat
térfogatuk egyforma,a gravitáció nyilván egyforma,a tömegük nem.
erők oldalanként:
bal: gravitációs erő,mely az egészre hat+gravitációs erő a labdára+tartó erő-felhajtóerő
a gravitációs erőt ki is húzhatjuk,ugyanúgy hat a túloldalra is.
mivel a labda nyugalomban van,a felhajtóerő nagysága megegyezik a labdára ható gravitációs erő és a tartóerő összegével. tehát az erők előjeles összege 0.
a jobb oldalon,a gravitációs erő elhagyása után a golyóra hat a G=m*g,melynek nagysága-a nyugalmi helyzetéből adódóan- egyenlő a golyóra ható felhajtóerő és a tartóerő összegével.
ez szintén 0.a mérleg nem mozdul.
nem tudom sikerült-e normálisan leírni
és még számoltam is nektek egy kicsit:
pingpong labda(szabványos)
m=0,002465kg
d=37,7mm
V=0,001116 köbméter
a víz sűrűsége 1000kg/köbméter
a felhajtóerő: F=ró(víz)*g*V=10,95N tehát független a tömegtől. így mindkét golyóra egyforma nagyságú hat.
az acél átlagos sűrűsége 7800kg/köbméter
V=ua
G=m*g=85,39N. ebből levonva a felhajtóerőt 74,444N terheli a tartó kötelet,de mivel az egy külső erő,így a rendszerre nincs befolyással.