Na hát én se maradjak már ki a sztorizgatásból
Legelső telefonom egy Ericsson valamilyen volt, a típusára nem emlékszem, google-ön nem találom
Anyáé volt, mikor váltott akkor nekem adta. Elvoltam vele igazából, de nagy is volt, nehéz is volt, szép se volt, így annyira nem ragadt meg bennem. Szép narancssárga világítása volt, azt szerettem
Következett ezután akkori álmaim telefonja, a kimaradhatatlan Nokia 3310-es. Hát az a telefon...brutál jó volt. És ahogy miihii druszám is írta, a telefonok Bear Grylls-e
Történt egyszer, hogy sógorom elment bulizni a haverjaival, és meg volt beszélve hogy nővérem majd értemegy. Sógor hívta tesómat, de nem vette fel. Ezt eljátszotta vagy 3x-4x, tesóm még mindig nem vette fel, sógor meg részegen kiment a szórakozóhely elé, mivel focizott így az jutott eszébe, hogy felrúgja a telefont az égbe. Na most az átrepült a villanyvezeték fölött, leesett a főútra, dirib-darabra szétesett, sógor odament, összerakta, bekapcsolta, működött. Vett rá egy új előlapot azt csókolom
Utána még évekig használta a telefont javítás nélkül
Nagyon imádtam a 3310-est, de már ugye régen is volt meg, kezdett az akksija is félnaponta lemerülni, így váltani kellett.
A választás egy Sharp GX10-esre esett.
http://www.swotti.com/tmp/swotti/cacheC ... GX10i1.jpg
Szerettem ezt a telefont, vagy 1.5 évig volt meg. Akkoriban jól is nézett ki, kinyithatós volt, ami ugye eleve menő volt
Ebben már volt kamera is, meg színes kijelző, stb stb. Nagyon szerettem. Annyira, hogy mindenhova magammal vittem. Még a medencébe is
Keresztapámék nyaralójában voltunk. Reggel felvettem a fürdőnadrágot, amin volt zseb, így beleraktam a telót. Egész nap abban mászkáltam, mivel nem keresett senki, így elfelejtkeztem róla. Csobbantam egyet a medencébe, ahogy úsztam egy tempót, éreztem hogy feszül a combonon a nadrág, ott jutott eszembe hogy a telefon a zsebemben volt. Kiszálltam, kiraktam száradni az asztalra. Délután úgy döntöttem hogy eszek egy dinnyét. Leültem az asztalhoz, nézegettem hogy megszáradt-e már (ugye ezt napokig kell szárítani, hogy tuti legyen, de nah...
). Egyszercsak a dinnyeevés vége felé kiborult a tányér, a dinnyelé meg odafolyt az akksihoz... minden amit el lehet képzelni, megtörtént a telefonnal
De 3 napig szárítottam, összeraktam, bekapcsoltam, kutya baja nem volt. Aztán egyszer meghívást kaptam egy teremtornára. Több csapatnak is közös öltözője volt. 3 meccset sikerült csak játszanunk, minden meccs után egyből rohantam megnézni hogy megvan-e még. A harmadik, utolsó meccs után úgyszintén, csak akkor már nem volt meg a telefon. Míg mi játszottunk, ellopták. Hazafele Apa hozott, aki problémázott hogy 10x hívott de mindig ki voltam kapcsolva. Ekkor mondtam el neki hogy mivan...hát nem örült neki, mondanom sem kell. Kénytelenek voltunk ismét váltani.
Most egy Sony Ericsson K700i-re esett a választásom.
http://pcworld.hu/apix/0705/sek7006.jpg
Gondolom sokan ismerik személyesen is ezt a telefont. Viszont a sztori ami hozzá tartozik nem semmi
1 hete volt nálam a telefon, Apa jött értem a suliba. Akkoriban jártam konditerembe, és mivel gyalog messze lett volna a konditerem, így ilyenkor mindig tesóméknál töltöttem azt a két órát. Hazafele a kocsiban felhívtam sógoromat hogy otthon van-e, mert nincs most nálam a kulcsuk, beenged-e. Leraktam a telefont az ölembe, elkezdtem keresni a bérletemet a táskámban. Apa megállt a körúton a parkolósávban, ott kiszálltam. Felmentem tesómékhoz, ott voltam vagy 1 órája, mikor fel akartam hívni valakit, de a telefonomat nem találtam sehol. Mivel sógorom közben elment dolgozni, így nem tudtam felhívni Apát, hogy ott van-e a telefonom a kocsiban, így megindultam haza, hogy majd a vezetékesről felhívom, de előtte még elmentem oda, ahol kiszálltam, megnéztem hogy nem-e esett ki a fűben, ahogy kiszálltam. Nem láttam sehol, így rohamléptekben megindultam hazafele. Felhívtam Apát, azt mondja nincs sehol, de mit keresek én otthon? Elmondtam neki hogy hát hazajöttem, mert a régi bérletemet hoztam el, és itthon van az új. Persze ez kamu volt
Várjam meg, mert mindjárt jön haza és visszavisz tesómékhoz. Visszavitt, mikor megálltunk tesómék előtt, mondta hogy hívjam fel, hogy megvan-e a telefon...na itt ugye lefagytam, mivel átkutattam tesómék házát mindenütt a telefon után, de sehol se volt
Vártam vártam, majd felcsengetett a kaputelefonon, hogy na mivan? Mondtam neki hogy itt van, megvan, be volt esve az ágy közé, csak le van merülve. Akkor jó, és elment. Huhhh ezt megúsztam. Mivel a telefon még mindig nem volt sehol, így megint mentem egy kört, mivel tesóméknál nincs, a táskámban nincs, zsebemben nincs, így csak ott lehet ahol kiszálltam. Visszamentem mégegyszer, egyszercsak odamegyek a parkolósávhoz, kb ahol kiszálltam, és megláttam a padka előtt közvetlenül a telefonomat. Ott hevert az úton 1 órán keresztül, világított, csengett, mert közben ugye próbáltam hívni, hátha meghallom a csörgést és úgy megtalálom valahol a házban. Mikor először mentem megnézni, akkor csak a füvet néztem, nem néztem le az aszfaltra, és mivel teljesen a padka tövében volt, így eltakarta, nem láthattam. Óriási mákom volt, hogy egy órán keresztül nemhogy nem vette fel senki, de egy autó se ment rajta keresztül
Szerettem ezt a telefont is, megvolt vagy 2 évig. Tesómnak a munkahelyén lehetett váltani flottacsomagot, előfizetéssel ugyebár, így ment az egész család a flottába, és kihasználtam az alkalmat hogy új telefonom legyen.
Így jött egy Sony Ericsson v630i.
http://images03.olx.com.pk/ui/4/37/42/7 ... -V630i.jpg
Ez is egy nagyon jó kis teló volt, 2 megapixeles kamerával, miegymás. Ez is megvolt vagy 2 évig, aztán elkezdett rakoncátlankodni. Először a bluetooth sz.rt be rajta, majd az akksija adta meg magát, és mivel letellt a 2 éves hűség, így válthattam telefont.
Vettem egy Samsung M8800-at, alias Pixont.
http://mobil-city.hu/images/1256746967_ ... -m8800.jpg
Na hát ez egy csúcstelefon volt. Full érintőkijelzős, 8 megapixeles kamerával, minden földi jóval ellátva. Nagyon nagyon nagyon szerettem a telefont, a szívemhez nőtt egyből. Kb fél év múlva elromlott a kijelzője. Érzékelte hogy hozzányúltam, mert ugye egy idő után picit elsötétül a kijelzője, mielőtt lezárna a bill. zár, de mikor hozzáértem akkor megint full fényerőre váltott, csak éppen vagy nem csinált az égegyadta világon semmit, vagy bárhova nyúltam a kijelzőn, csak a bal alsó sarokban a névjegyzék gombot vette. Garanciás volt, megjavították. A gari lejárta után 2 hónappal megint jelentkezett a probléma, mondták hogy vagy 15ezerért csinálják meg, de mivel a telefon ért vagy 30ezret, így úgy döntöttem hogy nem javíttatom meg.
Vettem helyette egy Nokia C6-00-t.
http://mobilarena.hu/dl/cnt/2010-10/65701/nokia_c6.jpg
Nem volt egy rossz telefon. Szerettem rajta, hogy kihajthatós QWERTY billentyűzete volt. Az 5 megás kamera ugye visszalépés volt a 8 megás után, de annyira nem csinált rossz képeket. Nem volt egy rossz teló, kb 1 évig volt nálam, amikor jött egy olyan lehetőség, amit mindenképpen meg kellett ragadni, és foggal-körömmel ragaszkodni a megvalósításához. Egy álmom vált valóra.
Ugyanis jött egy iPhone 4S, köszönhetően egy üzleti csomagnak, mivel Apa egyéni vállalkozó. Asszem hogy április eleje óta van nálam, netelőfizetéssel, hát mondanom sem kell, teljesen bele vagyok szerelmesedve. Igazság szerint úgy terveztem, hogy év végén jön az iPhone 5, és majd olyan február környékén mikor lejjebb megy az ára, akkor megveszem, de mivel az egész család elfizetést váltott, így muszáj volt nekem is telefont venni, így nem maradt más megoldás, mint a 4S. Ahogy nézem a híreket, nem lesz olyan nagy durranás az 5. Alig lesz benne újdonság, inkább az lesz, hogy a sok divatpicsának már a 4S nem menő, mert minden 20. srác azzal jár, ha meg valaki majd villant a zsebből egy iPhone 5-öt, egyből 10 kis divatk.rva fogja körbevenni, mert ő lesz az aktuális menő srác a helyen. Mivel nekem ez rohadtul nem számít, így annyira nem bánom hogy lemaradok erről.
